Bársonyos árvacsalán
Életforma:
Az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó lágyszárú, T1-es (ősszel csírázó, kora tavaszi áttelelő egyéves) életformacsoportú gyomnövény.
Előfordulás:
Közönséges gyomnövényünk. Kertekben, útszéleken, szántóföldeken elterjedt, kertészeti kultúrákban is megjelenhet, az almaültetvényekben is gyakori.
Károsítása:
Kártétele főleg kora tavasszal jelentős. Sűrű gyökérzete behálózza a talajt. Jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonhat el az almafáktól. Ha tömegesen jelenik meg a mikroklímát párásabbá tesz, ami kedvez a gombabetegségek, például a varasodás megjelenésének. Mivel sekélyen gyökerezik, a többéves termő ültetvényekre már nem jelent komoly veszélyt.
Életmód:
Egyéves növény. Ősszel csírázik, kora tavasztól virágzik. Az üde, laza talajt kedveli, humuszos, homokos agyag- vagy vályogtalajokon fordul elő leggyakrabban. A meszes talajokat kerüli. Meleg, csapadékos ősz és tél folyamán nagy tömegben jelenhet meg.
Morfológia:
10-30 cm magasra növő, tövénél elágazó gyomnövény.
Csíranövény : Sziklevelek alakja kerekded, ovális. A sziklevél alapja hegyes-füles.
Lomblevelek : A levelek szíves-kerekded formájúak, szélük tompán bevagdalt, besüppedő erezetűek. Felső levelek félig szárölelők. Szögletes, szőrös szára felemelkedő, vagy félig elfekvő.
Gyökérzet: Sűrű gyökérzet jellemzi.
Virág: Csészelevele gyapjas. A piros vagy lila színű virágok a levélhónaljból nőnek ki. A felső ajak sűrűn bolyhozott, míg az alsó ajak két hegyes, függőleges lebennyel rendelkezik A virágok karcsúak, kicsik, nem annyira feltűnőek, mint más piros virágú Lamium fajok. Március és május között virágzik.
Termés: A termés apró, fekete makkocska. Magja sötét színű, alakja hosszúkás. Növényenként körülbelül 200 db 3 mm-es, hosszúkás-ovális magot hoz, amelyeken fehéres dudorok láthatók.
Védekezés:
Agrotechnikai, mechanikai módszerek: Mivel nem túl mélyen gyökerezik hatékony ellene a sekély talajművelés. Gyepesített sorközökben a virágzás és maghozás kaszálással kerülhető el. Mulcsozással (pl. szalmával történő talajborítás) is mérsékelhető a gyomosodás mértéke, de fekete fóliás talajtakarással is visszaszorítható a sorokban.
Kémiai védekezés: Gyomirtó szerekkel, agrotechnikai, mechanikai védekezéssel kombinációban. A fiatal almaültetvények sorközeiben első években a környező területek magról kelő egyéves fejlődésű gyomflórája jelenik meg. A későbbiek során az évelők irányába tolódik el az arány. A telepítés évében egyáltalán nem javasolható a vegyszeres védekezés, ekkor, amennyiben sikeres volt a telepítés előtti munkafolyamatok során az egyéves gyomfajok minimalizálása, többnyire alacsony számban jelennek meg. A következő években pedig a fák érzékenységének megfelelő hatóanyagok használhatók. Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés. A gyümölcsösökben az almatermésűekben áll a gazdálkodók rendelkezésére a legtöbb engedélyezett herbicid. A kémiai védekezés tervezésekor, a hatóanyag kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni az ültetvény korát.
Források:
https://agraragazat.hu/hir/kalaszosok-tavaszi-gyomirtasa-lomb-es-kalaszvedelme-a-korokozok-ellen/
https://mezohir.hu/2022/04/01/agrar-kalaszos-gabona-tapanyag-novenytermesztes-mezogazdasag/
- Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest. 2002
- Veszélyes 48. Szerk.: Benécsné Bárdi Gabriella et al. Mezőföldi Agrofórum Kft. Szekszárd, 2005
https://agroforum.hu/szakcikkek/gyomirtas/ultetvenyek-gyomhelyzete-gyomszabalyozasa-aktualitasok/