Vadköles
Életforma:
A köles a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú növény. A gyomköles a termesztett köles kivadult alakja. Nagyüzemi kukoricavetésekben tömegesen megjelenő termesztett köles alfajainak többszörös visszamutációjával alakult ki.
Előfordulása:
Az ember már az újkőkorszakban is fogyasztott kölest a régészeti leletek szerint. Vélhetően Közép- és Kelet-Ázsiából származik, 5000 évvel ezelőtti termesztésére vannak bizonyítékok. Európában, így hazánkban is az intenzív növénytermesztéssel együtt járó kemizáció, a gyakran előforduló egyoldalú vegyszerhasználat miatt vált nehezen irtható gyommá a szántóföldeken. A gyakran használt atrazin gyomitószer-hatóanyaggal szemben kialakult ellenálló képessége is segíti a terjedésben. A kukorica monokultúrás termesztése is segítette a felszaporodását, hiszen, kukoricában az életfeltételei adottak. Szántókon, parlagterületeken, utak mentén fordul elő.
Károsítása:
Legnagyobb károkat a kukoricában okozza. Azon túl, hogy rendszertanilag közel állnak egymáshoz, az is megnehezíti a kipusztítását, hogy az életciklusa nagyon hasonló a kukoricáéhoz. Szinte egy időben kelnek, a kukorica legfiatalabb fejlődési fázisában, amikor gyomelnyomó képessége még kicsi, jelent számára komoly konkurenciát a köles. Egyszerre indulnak fejlődésnek, viszont a keléskor a köles vízigénye csupán fele a kukoricáénak, transzspirációs együtthatója is kedvezőbb a fejlődés kezdetén, tehát nagy előnnyel indul a kukoricához képest. A talajok NPK tartalmának hasznosításában is erős versenytárs. 3-5%-os borítottság jelenti a védekezési küszöböt. Számottevő mennyiségű termésveszteség a 20% fölötti borítottságnál következik be.
Életmód:
Egyéves fejlődésű, melegigényes növény a köles, amely C4-es típusú fotoszintézist folytat. A szárazságot jól elviseli. Leginkább a középkötött, könnyen felmelegedő talajokat kedveli.
Morfológia:
A köles 50-100 cm magas, szára felálló, de az alján lekönyöklő is lehet.
Csíranövény: A csíranövény levélkéi szélesek öblösek és a levéllemez hosszában sávok figyelhetők meg. A legfiatalabb levél begöngyölt.
Lomblevelek: A 10-30 cm hosszúságú levelei keskenyek, csupán 0,6-2 cm szélesek, mindkét oldalunkon szőrökkel fedettek.
Gyökérzet: A talajt sűrűn behálózó bojtos gyökérzete van.
Virág: Laza terméses bugája és felálló ágai vannak. A buga morfológiája alapján különböztethető meg a termesztett kölestől.
Termés: A termések lépcsőzetesen érnek, az érés során a füzérkék leválnak és a terméssel együtt a talajra esnek. Magtermése zömében toklászos szemekből áll, a csupasz magok részaránya elhanyagolható. A toklászos szem elliptikus alakú, szélessége 1,85-2,15 mm, hosszúsága 3,00- 3,55 mm, színe olajbarna, fekete. A csupasz szem 2 mm körüli, fehér színű. A termesztett köles magjainak nincs nyugalmi állapota, míg a kivadult gyomkölesnek az elsődleges nyugalmi állapota 6-8 hétig tart. Magprodukciója 83.000-94.000 db/növény. A magok a talajban az életképességüket 4 évig megőrzik.
Védekezés:
Agrotechnikai módszerek:
A kukorica monokultúra megszűntetésével javíthatók a terület kölesfertőzöttségi viszonyai.
A tarlón kelő köles a tarlóápolás során elpusztítható, a későn kelő egyedek pedig a tél beköszöntével elfagynak. A kukoricatáblában kelő köles mechanikai úton, sorközművelő kultivátorral ritkítható.
Az erősen fertőzött területeken célszerű olyan növényeket termeszteni, amelyek sűrű sortávolságra vetettek és hamar beborítják a talaj felszínét. Ha mégis a kukorica mellett születik meg a döntés, akkor a nagy tőszámmal vethető silókukorica termesztése célszerű.
Kémiai védekezés:
Komplex védekezési technika a gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai védekezéssel kombinációban.
Preemergens, korai vagy normál posztemergens kezelés során pusztítható kémiai úton a köles a kukoricatáblában. Sikeresen alkalmazható ellene a pre/poszt technológia is. Ekkor a vetés előtt 2-3 héttel zajlik a magágykészítés. A vetés idejére a talajműveléssel csírázásra serkentett gyomok kelnek, a fiatal, herbicidekre legérzékenyebb állapotukban vannak. A vetést követően végezhető el a kukorica szempontjából preemergens, míg a gyom szempontjából a posztemergens kezelés.
Herbicidérzékenysége igen változatos lehet.
Források:
- Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Szerk.: Novák Róbert et al. Vidékfejlesztési Minisztérium ÉFNTO. Budaest, 2011
https://agraragazat.hu/hir/uj-kolesfajok-a-kukorica-gyomositasaban/