Fakó muhar

A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.

Kozmopolita növény, világszerte elterjedt. Eurázsiában őshonos, hazánk egész területén előfordul. Utak mentén, kertekben, ruderális területeken található meg, a szántóföldeken nagy egyedszámban fordulhat elő. Kapás kultúrákban, szójában, gyümölcs- és szőlőültetvényekben, így a cseresznyében és meggyben is gyomosít. Elterjedését többek között az is segíti, hogy a száraz tavaszokon a bemosó csapadék hiányában a preemergens kezelések elmaradtak.

Ha a fiatal cseresznye és meggyültetvény fasoraiban szaporodik fel, hátráltathatja a gyümölcsfák fejlődését. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a még talaj felszínéhez közel elhelyezkedő fagyökérzet elől képes elvonni a vizet és tápanyagot. Viszonylag magasra nőhet, ami azt jelenti, hogy erős árnyékoló hatása lehet, ami a talaj alacsonyabb hőmérsékletét eredményezve, a cseresznye- és meggyfák vontatottabb tápelemfelvételéhez vezet. Másodlagos kártételéhez tartozik, hogy szarvasmarháknál és a lovaknál szájgyulladást okozhat.

Egyéves, C4-es fotoszintézist folytató fény- és melegigényes gyomfaj. A szárazságot a zöld muharhoz képest kevésbé tűri jól, inkább a nedves területeket kedveli. Csírázása 20°C-os talajhőmérsékletnél kezdődik. Míg a zöld muhar a meszes homokos vagy löszös talajú területeket részesíti előnyben, a fakó muhar a savanyú talajokon fordul elő. A csírázás fő időszaka a tavasz vége – nyár eleje. Jó alkalmazkodóképességével könnyen megtalálja az életfeltételeit a különböző környezeti körülmények között.

A fakó muhar egyéves, 30-110 cm magasságú növény. A szalmaszára felálló vagy lekönyöklő felemelkedő.

Csíranövény: A csíranövény legfiatalabb levele begöngyölt. Levélfülecskéje nincs. Levélnyelvecskéje sincs, helyette szőrkoszorú található. Levélhüvelye lapos. A csíranövény szára alul pirosló.

Gyökérzet: Bojtos gyökérzetet fejleszt.

Lomblevelek: A levél alakja szálas vagy lándzsás szálas. A levél csúcsa hegyes, alsó részén pillás. A levelek a színükön simák, a fonákukon érdes tapintásúak. Levélfülecskéje nincs. Levélnyelvecskéje sincs, helyette szőrkoszorú fejlődött.

Virág: Buga virágzata van. Hossza 3-15, szélessége 1 cm. A tengely nem tűnik elő. A serték eleinte zöldek, majd vöröslők, lefelé simítva érdesek.

Termés: A termés nem ragad a ruházatba, az állatok kültakarójába. A pelyvás szemtermés 2,8-3 mm hosszú, elliptikus, hegyes végű. A csupasz szemek mérete 1,8 és 2 mm között változik, színük zöldesszürke. 540-8460 darab magot érlel növényenként. Magja a csírázóképességét 15-20 éven át megtartja.

Agrotechnikai, mechanikai módszerek: A cseresznye- és meggyültetvény telepítése előtt tarlóhántással csírázásra serkenthető, majd mechanikai vagy kémiai úton elpusztítható. Előveteményként olyan kultúrát érdemes választani, amelyben nem szaporodik fel, illetve jó hatékonysággal irtható. Az ültetvények sorközeiben például rotációs kapával vagy tárcsával végzett talajműveléssel mechanikai úton kipusztítható a fakó muhar. A füvesített sorközök rendszeres kaszálásával a virágzás és a maghozás, ezáltal a továbbterjedés gátolható meg. A sorok mulcsanyaggal vagy fekete fóliával való takarása hátráltatja, illetve megakadályozza a kicsírázását.

Kémiai védekezés: Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A preemergens kezeléssel a korai kártétel ellen lehet védekezni, ennek feltétele a körülbelül 15-20 mm bemosó csapadékérkezése a permetezést követő két héten belül. A cseresznye- és meggyültetvények gyomirtása során arra is figyelni kell, hogy a csonthéjas fajok érzékenyebbek a talajherbicidekre, mert a gyökérzetük sekélyebben helyezkedik el, mint az almástermésűeké vagy a szőlőé. Éppen ezért az engedélyezett készítményből az alacsonyabb dózis használat ajánlható. A posztemergens kezelések akkor lehetnek hatékonyak, ha a gyomnövény gyökérváltása előtt zajlanak. A permetezés során törekedni kell a tökéletes permetlé-fedettségre.

• Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Szerk.: Hunyadi Károly et al. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2011
• https://agroforum.hu/blog/haz-taj/ismerjuk-fel-gyomnovenyeket-mar-par-leveles-korukban-iv-resz-t4-es-eletformaju-egysziku-gyomnovenyek/
• Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Szerk.: Novák Róbert et al. Vidékfejlesztési Minisztérium ÉFNTO. Budapest, 2011

• https://agroforum.hu/szakcikkek/gyomirtas/ultetvenyek-gyomhelyzete-gyomszabalyozasa-aktualitasok/