Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Faszöveti barázdáltság [Grapevine rupestris stem pitting-associated virus]

Kórokozó:

A szőlő faszöveti barázdáltság egy világszerte elterjedt vírus eredetű betegség-együttes, amely gyakran a tőkék pusztulását okozza. Négy elváltozás áll összefüggésben a faszöveti barázdáltsággal. Ezek a rupestris faszöveti barázdáltság (rupestris stem pitting), a kober faszöveti barázdáltság (kober stem grooving), az LN 33 faszöveti barázdáltság (LN 33 stem grooving) és a parakérgűség (corky bark). Az amerikai alanyok érzékenyek az RSPaV vírusfertőzésre. A szőlőfajták közül például a Rizlingszilváni és a Zöldveltelini fogékony a betegségre.

Kártétel, tünet:

A tőkék gyengén fejlődnek a, a fakadás késik. A levelek világoszöldek, aprók. A tőke idősebb fás részein – gyakran az oltás helyén –megvastagodik a kéreg. Ha lehántjuk a kérget fatest felszínén hosszanti irányba futó barázdákat láthatunk. A kéreg belső részén ezeknek a barázdáknak a lenyomata rajzolódik ki. A fatestben mélyen rendellenes szövetalakulás figyelhető meg a megvastagodott kéreg alatt.

Biológiája, környezeti igénye:

A betegség szaporítóanyaggal és oltással terjed. A rupestris faszöveti barázdáltság vírus mechanikailag nem vihető át. A fertőzés következtében a szállító edénynyaláb rendszer működésében keletkezik zavar.

Védekezés:

A szőlőültetvény talaját újratelepítés előtt 5-6 évig pihentetni kell. A betegséget mutató tőkék eltávolítása szükséges. Csak vírusmentes szaporítóanyagot szabad felhasználni. Szőlőültetvény telepítésére fonálféregmentes területeken kerülhet sor.

Források:

Top