Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Tűzelhalás [Erwinia amylovora]

Kórokozó:

Az alma tűzelhalás betegségét az Erwinia amylovora nevű baktérium okozza. A betegség világszerte elterjedt, Európában 1957-ben jelent meg, hazai előfordulását 1996-ban közölték. Gyors lefolyású betegség, a korona részleges vagy teljes elpusztulását okozza, a fertőzött ültetvények a vegetációs időben néhány hónap alatt kipusztulhatnak. Az alma mellett többek között a körte, a birs és naspolya is az Erwinia amylovora gazdanövényei közé tartoznak, összesen 129 növényfajt képes megfertőzni a baktérium.

Kártétel, tünet:

A tünetek az egész növényen megfigyelhetők. A virágkocsányon és a csészeleveleken kezdetben vizenyős foltok jelennek meg, majd a virág elfeketedik. A kis gyümölcsön is vizenyős foltok fejlődnek, amelyek később megbarnulnak. A fertőzött levelek és a termések megfeketednek. A megfeketedett növényi részek nem hullanak le. A hajtások hervadnak, száradnak, végük jellegzetes módon, pásztorbotszerűen görbül be. A háncsszövet megbarnul, később a farészbe is bejut a kórokozó. A tünetek a vesszőkön, ágakon és a törzsön is jelentkeznek besüppedő barnás-lilás foltok, majd elrákosodó sebek formájában. A foltokon megjelenik a baktériumnyálka, amely, ha megszárad fonalszerű alakot vesz fel.

Biológiája, környezeti igénye:

Fertőzött növényi részekben telel át a kórokozó, az elrákosodó sebekben képződő baktériumnyálka jelenti a fő fertőzési forrást. A baktérium a légzőnyílásokon, paraszemölcsökön és a sebeken keresztül jut be a növénybe és a sejtközötti járatokban szaporodni kezd. Terjedését a nedvkeringés megindulása elősegíti. Terjesztésében a víznek, a madaraknak és a rovaroknak is jelentős szerepük van, emellett a fertőzött pollennel és emberi közreműködéssel (pl. metszéssel, szaporítóanyaggal, fertőzött gyümölccsel, de akár csomagolóanyaggal) is továbbjut, akár nagy távolságokra is.

A fertőzés kialakulását a 18°C feletti léghőmérséklet és a csapadékos, párás (75% feletti relatív páratartalom) időjárás segíti elő. Mivel a baktérium az aktív növekedésben lévő szöveteket fertőzi, az intenzív hajtásnövekedés és virágzás időszakában legkitettebbek az almafák.

Védekezés:

A fertőzött növényi részek megsemmisítése, a művelőeszközök, metszőollók fertőtlenítése és a kevésbé fogékony fajták (fogékony például a Jonathan, az Idared, és a Gloster) és alanyok (fogékony például az M9-es és az M26-os alany) használata csökkentheti a betegség terjedését. A jól szellőző koronaformák kialakítása is a megelőzés egyik módszere. A kémiai védekezés optimális időpontjának meghatározását az előrejelzés segíti. A réztartalmú készítmények rügypattanástól piros bimbós állapotig használhatók. Fontos a baktérium terjesztésben résztvevő kártevők elleni védekezés is.

Források:

Top