Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Gutaütés [Pseudomonas syringae syringae]

Kórokozó:

A kajszi gutaütés betegséget nem egy kórokozó okozza, kialakulásában a

  • Pseudomonas syringae pv. syringae baktériumnak, a
  • Valsaria institiva (apotéciumos alak) / Cytospora rubescens (piknídiumos alak) gombának, valamint a
  • Verticillium dahliae gombának van szerepe.

A gutaütés főként a kajszit veszélyezteti, de valamennyi termesztett csonthéjast megfertőzheti. A kórokozók együttes előfordulása esetén a megbetegedés mértéke nagyobb.

Kártétel, tünet:

A betegségkomplexet a pszeudomonaszos és citospórás elhalás (valzás betegség) és a verticilliumos hervadás okozza.

A beteg kajszifa ágain és a törzsön besüppedő nekrotikus foltok keletkeznek. A kórokozók idővel a szállítószövetekbe jutnak. Ha ezek a rákos sebek az ágat átérik a fertőzött terület feletti ágrészen a levelek hervadnak, elszáradnak, az ág elhal. Az ágak keresztmetszetét vizsgálva az tapasztalható, hogy a szállítószövet elbarnult, továbbá kellemetlen szag árad a vágási felületből. A rákos sebeket övező kalluszosodó területeken mézgásodás figyelhető meg. A betegség következtében a fa részleges vagy teljes pusztulása következik be.

Biológiája, környezeti igénye:

A Valsaria institiva / Cytospora rubescens gomba a tavasszal aszkospórákat kilövellő peritéciumokkal, illetve piknokonídiumokat termelő piknídiumokkal vészelik át a hideg évszakot, míg a Verticillium dahliae mikroszkleróciumokat képez. A baktérium és az egyik gomba (Valsaria / Cytospora) a fertőzött növényi részekben telel, míg a másik gomba (Verticillium) kitartó képletei a talajban találhatók. A kórokozók sérüléseken – például ősszel a levélhullás során képződőeken – keresztül jutnak be a növénybe, ahol a háncsrészt és kambiumot pusztítják el. Az edénynyalábokban élő, azok elhalását okozó (tracheomikozis), toxint termelő Verticillium a gyökereken keresztül is bejut a törzsbe, a vázágakba és a hajtásokba. A fertőzés általában ősszel lombhulláskor vagy tavasszal a rügyfakadás előtt vagy a rügyfakadás idején következik be. A kórokozók terjedésének kedvez a csapadékos időjárás. A Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium a cukorfelhalmozódás zavarát okozza a szövetekben, ami a fagysérülések kialakulásának kockázatát növeli. Ez a folyamat úgy zajlik, hogy a baktérium az életfolyamatai és a szaporodása során felhasználja a gyümölcsfák szöveteinek cukortartalmát, emellett a sejtfalfehérjéinek kristályszerkezete katalizálja a jégmagképződést, így a jégkristályok már gyengébb téli fagyok idején kialakulnak, a fertőzött szövetek hamarabb megfagynak. A jégmagképző baktérium fertőzése teszi a fák szöveteit az elfagyásra hajlamossá.

Védekezés:

A betegségkomplex elleni védekezés alapja a megelőzés. Ültetvénytelepítés során kerülni kell a fagyzugos helyeket. A növények megfelelő kondíciójának fenntartásával, a metszésidő helyes megválasztásával (rügyfakadás után, majd az egész vegetáció során augusztus közepéig bezárólag), valamint a fertőzött növényi részek eltávolításával és megsemmisítésével, sebek kezelésével és az ültetvényhigiénia betartásával csökkenthető a gutaütés kialakulásának az esélye. Az őszi, közvetlen lombhullás előtti rezes lemosópermetezés és a rügypattanást megelőző lemosópermetezés szintén a megelőzés fontos eszköze.

Források:

Top