Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Aranyszínű sárgaság fitoplazma [Grapevine flavescence dorée phytoplasma]

Kórokozó:

A fitoplazmák sejtfal nélküli baktériumok. Sejten belül élnek a gazdanövényeik szállítószöveteiben, a háncsrészben, illetve a rovarvektorok különböző szerveiben. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma Európában fordul elő, a kontinensünkön kívüli megjelenéséről nincsenek bizonyított adatok. Legfontosabb gazdanövénye a szőlő, természetes vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). Ez a kabócafaj viszont Amerikából került be Európába. A ’Ca. Phytoplasma vitis’ karantén károsító, a tüneteket mutató, fertőzött növények növényegészségügyi hatóságnak való bejelentése kötelező. A fertőzés következtében a terméshozam 20-50%-kal lehet kevesebb.

Kártétel, tünet:

Az egyenlőtlen fakadás, továbbá a rosszul beérett, elfeketedett vesszők utalhatnak tavasszal a betegség jelenlétére. Legjellemzőbb tünet a leveleken figyelhető meg. A fonáki rész irányába sodródnak a levelek, a levéllemez megkeményedik, elszíneződik. A fehér szőlőfajtáknál érmenti levélszövet-sárgulás és érközi nekrózis, a kékeknél pedig az alsóbbrendű erek által határolt szektorális vörösödés tapasztalható. Az ízközök rövidülését, a virágzatok, fürtkezdemények leszáradását, a bogyók heterogén színeződését idézi elő az aranyszínű sárgaság fitoplazma.

Biológiája, környezeti igénye:

A floémban a tápanyagáramlással együtt terjed az aranyszínű sárgaság fitoplazma. A betegség mechanikai úton nem vihető tovább. A terjesztésben a háncsszövetből táplálkozó rovarvektoroknak van nagy szerepe, illetve oltással, szemzéssel terjed. Természetes vektora az amerikai szőlőkabóca. Az ültetvényekben a fitoplazma járványos terjedése a vektorszervezet tömeges megjelenése és fertőzötté válása esetén következik be. Az amerikai szőlőkabócát észak-amerikai alanyokkal hurcolták be Európába. Ennek a kabócafajnak egyedüli tápnövénye a szőlő, és kizárólag az aranyszínű sárgaság fitoplazmát képes terjeszteni (szintén a szőlősárgaságot okozó ’Ca. Phytoplasma solani’-t és ’Ca. Phytoplasma ulmi’-t nem). Fő kártétele a vírusterjesztés, nem pedig a levelek szívogatása, a tőkék tápanyag-elvonása. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma legfontosabb gazdanövénye a szőlő, de képes megfertőzni a mézgás és hamvas égert (Alnus glutinosa, A. incana), az erdei iszalagot (Clematis vitalba), továbbá bálványfát (Ailanthus altissima) is. Ha ezek a gazdanövények közvetlenül a szőlőültetvények mellett találhatók, a rajtuk élő más kabócafajok is képesek a szőlőre átvinni a betegséget a véletlenszerű táplálkozásuk révén.

Védekezés:

Fitoplazma elleni közvetlen kémiai védekezésre nincs lehetőség. A betegséget terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni, rajzásmegfigyelésen és előrejelzésen alapuló inszekticides védekezés a megelőzés eszköze. Ha a vektor jelenléte igazolt az ületvény környezetében a tél végi nyesedék elégetése szükséges. A tőkék kérge alatt áttelelő tojások olajos permetezéssel gyéríthetők. Fontos nagy hangsúlyt fektetni a fertőzési forrást jelentő közeli, elhanyagolt, műveletlen szőlőültetvények felkutatására, kezelésére. A betegség terjedésének megakadályozásában kiemelt szerepe van az egészséges, fertőzéstől mentes szaporítóanyag felhasználásának. A helyzetet az nehezíti, hogy egyes amerikai alanyfajták látens módon hordozhatják a fitoplazmát.

Források:

Top