Verticillium okozta hervadás [Verticillium longisporum]
Kórokozó:
A repce verticillium okozta hervadását okozó gomba világszerte elterjedt, jelentős termésveszteséget okoz. A betegség hátterében a legtöbb esetben a széles gazdanövénykörrel (200 faj) rendelkező Verticillium dahliae nevű kórokozó áll.
A Verticillium longisporum gazdanövényköre szűkebb, alapvetően a káposztafélék családjába tartozó fajok alkotják. A repce egyik fontos betegségét okozza Európában, Oroszországban és Kanadában. Feltételezések szerint 10-50%-os terméskiesést okozhat.
A Verticillium longisporum a Verticillium genuszba tartozó fajok között az egyetlen, amely nem haploid. Fajok közötti hibridizáció eredményeként jött létre ez az amphidiploid faj.
Kártétel, tünet:
A látszólag egészséges növény szárának egyik oldalán sötét színű csíkok jelennek meg a vegetációs időszak vége felé, ami a kéregszövetek elhalására utal. Később az epidermisz alatt mikroszkleróciumok képződése figyelhető meg a repce érésének idején. A szár a betegség előrehaladtával az elhalt szövetek magasságában eltörhet. A fertőzés következtében kialakuló kényszerérés nehezen különböztethető meg a természetes öregedési folyamatoktól. A repcén hervadásos tünetek nem alakulnak ki, míg más gazdanövény pl. karfiol esetében igen. Mivel a repcén a Verticillium longisporum fertőzés következtében nem hervad a növény, a betegségnév változtatásának az igénye is felmerült. (A szélesebb gazdanövénykörrel rendelkező Verticillium dahliae viszont hervadásos tüneteket okoz.)
Biológiája, környezeti igénye:
A sötét színű mikroszkleróciumok formájában akár 10 évet is meghaladóan őrzi meg a gomba az életképességét. Csírázását a gazdanövény gyökérváladéka indítja el és stimulálja. A fejlődő hifák megtelepednek a gyökérszőrök felszínén, majd bejutnak a gyökér bőrszövetébe akár sebzéseken, akár az egészséges szöveteken át. Tovább hatolnak a hifák a sejt közötti járatokban, bejutnak a sejtekbe is, míg végül elérik a xilémet. A képződő konídiumok ezután a nedvkeringés segítségével jutnak a növény felsőbb részeibe. Ahol megakadnak, kicsíráznak, és továbbfejlődnek az edénynyalábokban. Ennek következtében a nedvkeringési rendszerben eltömődések keletkeznek, ami a víz- és tápanyag-felvétel csökkenését eredményezi. A kórokozó a szállító edénynyaláb rendszert csak akkor hagyja el, amikor a növény öregedni kezd. Ekkor a szár parenchima szövetébe jut és a bőrszövet alatt létrehozza a mikroszkleróciumokat. Az elhalt növényi maradványok bomlásakor e kitartó képletek a talajba kerülnek. A betegség magokkal történő átvitelére eddig nem találtak bizonyítékot.
Védekezés:
A kórokozó ellen az integrált növényvédelmi módszerek együttes használata vezethet eredményre. A repcenemesítési célkitűzések között kiemelt helyen szerepel a Verticillium-rezisztens fajták/hibridek előállítása. Az elővetemény kiválasztásának, a vetésváltás megtervezésének fontos szempontja, hogy a Verticillium longisporum gazdanövényei mind térben, mind időben távol kerüljenek a repcétől. A jól megtervezett gyomirtással szintén a gazdanövények tüntethetők el a termőterületről. Mivel talajból fertőző kórokozóról van szó a talajfertőtlenítés jelenthetne hatékony védelmet, de ez az eljárás már nem engedélyezett. A talajok forró gőzös kezelése ugyan eredményes lehetne, de nem nevezhető költséghatékony módszernek. A mikroszkleróciumok széthordása megelőzhető a mezőgazdasági gépek járószerkezetének tisztántartásával.