AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Vörösrozsda [Puccinia triticina]

Kórokozó:

A vörös vagy más néven levélrozsda Magyarországon a búzán leggyakrabban előforduló rozsdagomba. A kórokozója a Puccinia triticina nevű bazídiumos gombafaj. Szinonímája a Puccinia recondita f. sp. tritici.

Kártétel, tünet:

Ahogyan a kórokozó magyar elnevezése is utal rá, főként a leveleket támadja meg a gomba. A megbetegedett növény sárgul, a szemek megszorulnak, kényszerérnek. A parazita gomba a növény zöld részeit károsítja. A fertőzés következtében csökken a búza asszimilációs felülete. Komoly termésveszteséget okozhat. A kisebb hozam mellett a termés minősége is romlik, csökken a malomipari értéke. Nem kizárólag a búzát fertőzheti meg, egyszikű gyomnövényeken is megtalálja az életterét.

A búza levelein, elsősorban a színén, szórt elhelyezkedésben uredotelepek alakulnak ki a fertőzés nyomán az epidermisz alatt az ősz folyamán. Amikor a bőrszövet felszakad, nagy mennyiségben vörös színű gombaspórák szabadulnak ki a környezetbe, amelyek aztán újabb fertőzéseket indítanak el. Az uredotelepek oválisak vagy kerekdedek, körülbelül 1,5 mm átmérőjűek. Egy vegetációs időszak alatt több uredonemzedék fejlődik ki. Az uredospórák a vörös rozsda szaporítóspórái. A vegetációs időszak vége felé, az öregedő levélszöveteken megjelennek a teleutotelepek. Ezek szintén az epidermisz alatt képződnek és szórtan helyezkednek el. A levelek mellett a levélhüvelyen is megtalálhatók. Színük fekete, szélükön az epidermisz nem szakad fel (a szárrozsda teleutotelepei – melyek néha a levélen is megjelenhetnek – körül az epidermisz mindig felszakad). A teleutospórák az áttelelő spórák, amelyek csak bizonyos téli nyugalmi időszakot követően csíráznak ki, majd a belőlük képződött spóraalakok a köztes gazda levelén folytatják az életciklusukat. Az uredospórák egysejtűek, míg a teleutospórák két sejtből állnak.

Biológiája, környezeti igénye:

A gomba teljes életciklusához köztes gazdára van szüksége. A spermogóniumok és az aecídiumok borkóró (Thalictrum spp.) fajok, a galambvirág (Isopyrum thalictroides) és az iszalag (Clematis spp.) fajok levelén fejlődnek ki. Azonban a köztes gazda jelentősége járványtani szempontból nem fontos, mert a gomba képes uredomicélium vagy enyhe teleken uredospóra alakban is fennmaradni Magyarországon, azonban az így megmaradt spóramennyiség a délről fújó széllel történő behurcolás nélkül még az eredményesebb áttelelést hozó években sem elegendő a kórokozó veszélyes mértékű felszaporodásához. A köztes gazdákon előforduló fejlődési alakok új patotípusok, rasszok kialakulásában játszanak szerepet. A nyáron kialakult uredospórák az árvakeléseken és bizonyos egyszikű gyomokon szaporodnak tovább, majd ősszel a szél segítségével jutnak ismét az őszi vetésekre. A fertőzés feltétele az, hogy a levelek vízzel borítottak legyenek, a hőmérséklet pedig a gomba számára akkor ideális, ha 15 és 22°C között van. A meleg, párás mikroklíma kedvez a vörös rozsda szaporodásának. Ha áprilisban csapadékos az időjárás és az átlaghőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10°C-ot, komoly fertőzésre lehet számítani.

Védekezés:

A védekezés első lépcsőfoka a fajtaválasztás. Érdemes a rozsdagombákkal szembeni ellenálló képességet is mérlegelni az adott fajta melletti döntés meghozatalakor. A búza optimális időben történő vetése, a harmonikus tápanyag-ellátás mind az abiotikus, mind a biotikus stresszekkel szembeni ellenálló képességet növeli. A túl korai vetés esetén vagy túl magas nitrogénadagok kijuttatásakor nagyobb a fertőzésveszély. A helyes vetésváltással és a tavaszi gyomirtással is csökkenthető a betegség fellépésének a kockázata. Ha a fertőzöttség szintje eléri az 1%-ot, kémiai védekezés indokolt.

Források:

Top