Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Sztereumos ágrák [Stereum hirsutum]

Kajszi és őszibarack

Kórokozó:

A kajszi- és az őszibarackfák sztereumos ágrákját a Stereum hirsutum bazidiospórás gomba okozza. A farontó gombák a legyengült, idősebb fákat támadják meg. A borostás réteggomba gazdanövényeinek köre széles, megjelenik gyümölcsfákon, szőlőn, mogyorón, valamint különféle erdőalkotó fafajokon. A kertészeti növények közül az őszibarackon és a szőlőn legjelentősebb az előfordulása. Európa-szerte elterjedt kórokozó Skandináviától az Egyesült Királyságon át a mediterrán területekig mindenütt megtalálható. Észak-Amerikában és Ausztráliában is jelen van.

Kártétel, tünet:

Az őszibarackfa vázágain enyhén besüppedő, nagy kiterjedésű foltok képződnek. Az ágrák kialakulása feletti ágrészen a levelek kisebbek, sárgák, a gyümölcsök aprók. Amennyiben a folt körülöleli az ágat, elpusztul a felette levő növényrész. A beteg, pusztuló felületeken megjelenik a gomba 2-8 cm nagyságú termőteste, amely kezdetben sárga, később világosbarna, sávozott és hullámos felületű. A 0,5-1 mm vastagságú termőtest alsó részén termelődnek a spórák.

Biológiája, környezeti igénye:

Sebfertőző gomba. A növény sérüléseibe a micélium vagy a bazidiospórák kerülnek be. A kórokozó a beteg növényi részeken hosszú éveken át fennmarad, ami fertőzési forrást jelent az ültetvényben.

Védekezés:

A védekezés során a megelőzésre érdemes a hangsúlyt helyezni. Harmonikus tápanyagellátással, megfelelő ültetvénykialakítással és -kezeléssel biztosítható a fák jó kondíciója. A sebek, sérülések kialakulását minimalizálni kell, hiszen ezeken keresztül jutnak be a kórokozók az őszibarackfákba. A megbetegedett növényi részek eltávolításával és megsemmisítésével csökkenthető a gomba terjedése. A fertőzött ágakat az egészséges szövetekig kell visszavágni, majd a sebeket szakszerűen le kell zárni. A védekezés része a réztartamú szerekkel történő lemosó permetezés is.

Források:

Szőlő

Kórokozó:

A borostás réteggomba (Stereum hirsutum) egy magasabb rendű, bazídiumos gombafaj, amely elsősorban az elpusztult fákat fertőzi, de szerepet játszhat a szőlő korai tőkeelhalásában is. Másodlagos kórokozóként számontartott faj. Csak a tőkék idős, fás részeiben terjed, a hajtásokba a gombafonalak nem jutnak be.

Kártétel, tünet:

A borostás réteggomba szerepel azon kórokozók listáján, amelyeket a szőlő legfőbb fás betegségei kapcsán (pl. esca-komplex) a növényi részekből eddig izoláltak.

A fertőzött szőlőn megjelenő termőtestei bőrszerű kalapok, termőrétege sárga, később barnuló. A micélium behatol az évgyűrűkbe és puha, fehér korhadást (revesedés) okoz azzal, hogy a lignint elbontja. A fertőzés hosszú ideig látens módon zajlik, a kórfolyamat hosszú. A leveleken apró klorotikus foltok figyelhetők meg, majd ezek összefolynak, a levélszél elhal, csak az erek mellett marad zöld. A bogyók barnáslilásan foltosak, idővel felrepedhetnek. A hajtások egyenlőtlenül érnek, fagyérzékenyebbek.

Biológiája, környezeti igénye:

A fertőzési forrásként szerepelhetnek az ültvényben található faoszlopok és a fakarók, illetve a beteg tőkék. Emellett nagy mennyiségű bazidiospóra érkezhet a szelek útján az erdőfelújítások után maradt tönkökről is. A felsorolt felületeken, csapadékos időjárás esetén tömegesen fejlődik a Stereum hirsutum. A bazidiospórák sebeken, sérüléseken keresztül fertőzik a szőlőt.

Védekezés:

Harmonikus tápanyagellátással, a termőegyensúly fenntartásával, a beteg növényi részek eltávolításával és megsemmisítésével, a sebek lezárásával, kezelésével lassítható a betegség lefolyása.

Top