Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Szivarsodró eszelény [Byctiscus betulae]

Előfordulása:

Az eszelények családjába (Attelabidae) tartozó szivarsodró eszelény Európában és Szibériában fordul elő, hazánkban is közönséges. Egyes évjáratokban a fakadó szőlőben nagy károkat okoz.

Leírás:

Az imágó 4,5-7 mm nagyságú, sötétkék vagy zöld, csillogó fémfényű. A szőlőn leginkább a zöld színű példányok fordulnak elő, a fákon pedig a kék egyedek találhatók. Lábatlan fehér lárvája kifejlett állapotában 5-7 mm hosszúságú.

Kártétel, kárkép:

Polifág faj, leggyakrabban a szőlőn és a körtén fordul elő, de almán, birsen, cseresznyén, szilván és mogyorón is megtalálható, emellett számos erdei fa is a tápnövényei közé tartozik. Tavasszal fakadás idején a szőlőn megjelenő bogarak a rügyeket teszik tönkre. Később a nőstények megrágják a levélnyeleket, aminek következtében a levelek elfonnyadnak, majd a szivar alakúvá sodorják azokat. Belsejükbe a nőstények néhány tojást raknak le. A bogarak ősszel mielőtt telelőre vonulnak szabálytalan alakú hámozgatással károsítják a szőlőleveleket.

Életmód:

Évente egy nemzedéke fejlődik. A telet imágó alakban tölti. A szőlő fakadásakor jönnek elő a telelőhelyről. Az érési táplálkozást követően párosodnak. A nőstények a fonnyadt levelekből sodort szivarokba helyezik a tojásokat. A lárvák a levél bomló szöveteivel táplálkoznak. A pusztuló szivarok idővel lehullanak a tőkéről. A lárvák 3-8 cm mélységbe a talajba húzódnak, bábkamrát készítenek, majd bebábozódnak. Augusztusban és szeptemberben kikelnek a bogarak, de csak egy részük bújik elő ősszel.

Előrejelzése, védekezés:

Az inszekticidekre érzékenyek, általában egy permetezés elegendő ellenük.

Források:

Top