AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Szilvamoly [Grapholita funebrana]

Előfordulása:

A sodrómolyok családjába (Tortricidae) tartozó szilvamoly (Grapholita funebrana syn.: Laspeyresia funebrana) egyik legfontosabb szilvakártevő. Egész Európában elterjedt, Ázsia egyes részein is megtalálható. Magyarországon közönséges.

Leírás:

A lepke szárnyainak fesztávolsága 13-15 mm. Elülső szárnyának alapszíne barna, de a rajta lévő ezüstös pikkelyek miatt inkább szürkének néz ki. Felső szegélyén ékfoltok figyelhető meg, a tükörfoltban négy fekete vonal fut végig. A hátulsó szárny sötétszürke világosabb árnyalatú rojtokkal. Az imágó a keleti gyümölcsmolyhoz nagyon hasonlít, csak ivarszervi vizsgálattal különböztethetők meg egymástól teljes bizonyossággal. A kifejlett, 10-12 mm hosszúságú hernyó sötétrózsaszín, de a hasi oldala és a szelvények közötti gyűrűk fehérek.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényei a Prunus nemzetségbe tartoznak, legkedveltebbek között van a szilva és a ringló. A kártevő alak a lárva, amely befúrja magát a gyümölcsbe, és a mag körül rágja meg a termést. Nyár elején a fiatal hernyók táplálkozása következtében a zöld szilván berágások és mézgafolyás figyelhető meg. Az idősebb hernyók kártétele miatt a zöld szilva kényszerérett lesz és lehullik a fáról. A következő nemzedékek szintén berágják magukat a gyümölcsbe. A termés alakja torzul, féloldalasan fejlődik, héja elszíneződik, a gyümölcshús megpuhul. A fertőzött szilvában a mag környéke a hernyó ürülékével és rágcsálékával szennyezett. A mézgaszivárgás is a szilvamoly jelenlétére utal. A hernyók okozta sebeken a gyümölcsök könnyen megfertőződhetnek a moníliával.

Életmód:

Évente 3 nemzedéke fejlődik ki. Kifejlett hernyók telelnek át többnyire a fa törzsének repedéseiben sűrű szövésű gubó védelmében. Tavasszal a hernyók bábozódnak, majd május elejétől repülnek az áttelelő nemzedék lepkéi, tömeges rajzásuk általában május közepére tehető. A párzás után a nőstények a gyümölcsök felületére rakják a tojásaikat egyesével. A kikelő fiatal hernyók berágják magukat a szilvába és a kocsány felé haladnak. A kifejlett lárva elhagyja a gyümölcsöt és a talaj felszínén, a lehullott növényi maradványok között bábozódik. Az első nyári nemzedék imágóinak a rajzáscsúcsa július elejére esik, míg a másodiké augusztus, szeptember folyamán van. Tömeges elszaporodását a száraz, meleg időjárás elősegíti.

Előrejelzése, védekezés:

A lepkék rajzása szexferomon csapdákkal követhető. Amennyiben hetente egy csapda 10 vagy annál több lepkét fog, a védekezés indokolttá válik. A kezelést a rajzáscsúcsot követő 7-10 nap elteltével érdemes elvégezni a lárvák ellen. Gyümölcsvizsgálat alapján a kártételi küszöb 4 db fertőzött (amelyen tojás figyelhető meg) gyümölcs/100 db véletlenszerűen kiválasztott gyümölcs. A vízcseppszerűből rózsaszínűvé váló tojásokból 2-5 nap elteltével kelnek ki a hernyók. A permetezés a lárvakelés időszakában a leghatékonyabb. A kezeléshez kontakt és felszívódó rovarölő szerek is rendelkezésre állnak. A feromonos légtértelítéses technológia is eredményes a szilvamoly ellen. A fertőzött, lehullott gyümölcsök összegyűjtésével és megsemmisítésével, valamint a fatörzsre rögzített hernyófogó övek használatával gyéríthető a kártevő-népesség.

Források:

Top