AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Szőlőlisztharmat [Erysiphe necator]

Kórokozó:

A szőlő lisztharmat betegségét az Erysiphe necator nevű gomba okozza. Hazánkban minden évben számítani kell a fellépésére, az évek felében járványos méreteket ölt a terjedése. Nagy mértékű, akár 100%-os terméspusztulást is okozhat. A termésmennyiség csökkenése mellet a minőséget is rontja, ugyanis nő a fenoltartalom, a borban kellemetlen földíz jelenik meg. A szőlőfajták között vannak nagyon fogékonyak (pl.: Portugieser, Blauburger, Olaszrizling) és ellenállók is (pl.: Bianka, Medina).

Kártétel, tünet:

A lisztharmat a szőlő minden zöld részét megfertőzheti. Amennyiben tavasszal a fertőzés a rügyekben áttelelt micéliumból indul, lisztharmattal borított ún. zászlós hajtások fejlődnek. Az aszkospórából inuló tavaszi fertőzés esetén a levelek fonákán jelennek meg a néhány mm átmérőjű lisztharmattelepek. Ezekben termelődnek a másodlagos fertőzést okozó konídiumok. A levél színén sárgás folt figyelhető meg. A súlyos fertőzést mutató fiatal levelek torzulnak, pöndörödöttek. A levélzeten észrevétlenül is képes megtelepedni a lisztharmat, különösen a kazmotéciumból induló fertőzés esetén. A gomba a bimbós fürtöket és a bogyókat is megfertőzheti. Minél fiatalabb a szőlőbogyó, annál jelentősebb a károsodás mértéke. Tipikus tünet a sérves bogyó megjelenése. A lisztharmatos bogyók bőrszövetének a növekedése megáll, a felszín parásodik, viszont az egészséges bogyóhús tovább növekszik, emiatt a bőrszövet felreped és a magok kitüremkednek. Az ilyen sérült bogyókon előszeretettel telepszik meg a szürkepenész. Súlyos fertőzés esetén a fürtök megfeketednek és leszáradnak. Az idősebb bogyókon a lisztharmat már nem okoz jelentős károkat.

Biológiája, környezeti igénye:

A lisztharmat gomba obligát parazita, ami azt jelenti, hogy csak élő növényen képes megtelepedni. Külső élősködő, a gazdanövény epidermisz sejtjeibe csak a szívóhifái, a hausztóriumok jutnak be. A telet egyrészt micélium alakban tölti a rügyekben, másrészt ivaros termőtestek, kazmotéciumk formájában a tőke fás részein. A kazmotéciumok beérve fekete színűek, alakjuk gömb, felületükön hosszú, kapaszkodásra alkalmas függelékek találhatók. A fertőzés tavasszal a kazmotéciumokban képződő aszkuszokból kiszabaduló aszkospórákkal indul (ez a jelentősebb hazánkban), de a fertőzés forrása lehet a beteg rügy is. Az aszkospóra-szóródáshoz legalább 2,5 mm csapadék és 10°C feletti hőmérséklet szükséges. A gomba hőoptimuma 20°C. A fogékony növényi felületre kerülő aszkospóra kedvező környezeti körülmények között kicsírázik, majd micéliumbevonat jelenik meg a növény felszínén. A fertőzött rügyekből fejlődő hajtásokat tavasszal szürkésfehér micélium növi be. A micéliumon megjelennek a konídiumtartók, amelyekről konídiumok fűződnek le. A lisztharmat a vegetáció során konídiumokkal terjed, továbbjutását a szél segíti, azonban sem a konídiumok, sem az aszkospórák nem jutnak nagy távolságokra.

Tartósan párás, csapadékos, meleg időben járványos lehet a kórokozó fellépése. A csapadék elősegíti a kazmotéciumok felrepedését és az aszkospórák kilökődését.

Védekezés:

A rezisztens fajták használata és a jól szellőző lombozat kialakítása hozzájárul a betegség megelőzéséhez. A lisztharmat esetében kémiai védekezésre is szükség van. A kezelés szempontjából fontos időszak az első tünetek megjelenése, hiszen ekkor még jól kordában tartható a fertőzési folyamat, elérhető, hogy a bogyók meg se betegedjenek. A kén mellett felszívódó hatóanyagú készítményekre is szükség van. Emellett a képződő kazmotéciumok számának csökkentését célzó kezelésekről sem szabad megfeledkezni.

Források:

  • Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
  • M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
  • Dula Bencéné: Elméleti és gyakorlati ismeretek a szőlő járványos betegségeiről és leküzdésükről. 2.A szőlőlisztharmat. Agrofórum. 2021. 9. 158-167.
  • Hajdu Edit: A szőlőfürtök és a szőlőbogyók károsodásai 2. Biotikus károsítók. Agrofórum. 2020. 8. 170-176.

Top