Szója diaportés hüvely- és szárfoltossága [Diaporthe phaseolorum sojae]

Kórokozó:

A szója egyik legfontosabb betegségét, a diaportés hüvely- és szárfoltosságot a Diaporthe phaseolorum var. sojae (anamorf alakja: a piknídiumos Phomopsis sojae) és a Diaporthe phaseolorum var. caulivora nevű gombafajok okozzák. A betegség a világ nagy szójatermesztő körzeteiben elterjedt, akár 70%-os termésveszteséget okozhat. A kórokozó polifág, gazdanövényei között több termesztett növényfaj is előfordul.

Kártétel, tünet:

A fertőzés következtében a szikleveleken és a szik alatti szárrészen barna foltok, csíkok jelennek meg. A száron, a hüvelyeken és ritkán a leveleken is a fertőzést követő 2-3 nap elteltével vörösesbarna elszíneződések láthatók, amelyek az idő múlásával növekednek. A két gomba által okozott tünetek nem teljesen egyformák. Ha a fertőzést a D. phaseolorum var. sojae okozta, akkor 3-4 hét elteltével megjelennek a száron és a hüvelyen varratszerűen sorokba rendeződött fekete piknídiumok (Phomopsis sojae). Ezekben az ivartalan szaporítóképletekben képződnek a piknokonídiumok, amelyek segítségével tovább terjed az állományon belül a fertőzés. A kórokozó a hüvelyen keresztül a magokhoz is eljut, amelyek ráncosak lesznek, nem csíráznak ki. D. phaseolorum var. caulivora esetében nagy, besüppedő barna foltok keletkeznek a száron. A kórfolyamat előrehaladtával a foltok területén a külső szövetrétegek leválnak és a helyükön rákos sebek keletkeznek.

Biológiája, környezeti igénye:

A betegség forrása a kórokozót hordozó vetőmag vagy a fertőzött növényi maradvány. A gomba ivaros alakban, valamint piknídium és micélium formájában is áttelelhet. A meleg, csapadékos, párás időjárás kedvez gomba terjedésének; D. phaseolorum var. sojae igényli a melegebbet (30°C-ot meghaladót), a D. phaseolorum var. caulivora számára a mérsékelten meleg, 21°C körüli hőmérséklet az ideális. A két kórokozó között jelentős különbség az is, hogy míg a D. phaseolorum var. sojae fertőzés általában sebzésen keresztül történik, addig a D. phaseolorum var. caulivora az ép, egészséges bőrszöveten át jut be a növénybe. Növeli a betegségre való fogékonyságot a káliumhiány, illetve a kórokozónak utat nyitó különböző rovarok okozta sérülések megjelenése.

Védekezés:

A betegség megelőzésének módszerei közé tartozik az egészséges, fémzárolt és csávázott vetőmag használata, valamint az ellenálló fajták választása. A fertőzött növényi maradványok mélyre forgatásával, valamint a vetésváltás szabályainak betartásával csökkenthető a betegség előfordulásának a valószínűsége. Ha szükséges, fungicides állománykezelésre is sor kerülhet.

Források:

Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
A szántóföldi növények betegségei. Szerk. Horváth József. Mezőgazda Kiadó, 1995
https://magyarszoja.hu/tudastar/szoja/novenyvedelem/gomba/
Varga Zs. /2017/: A szója kiemelt jelentőségű gombabetegségei Agrofórum Extra, 69: 96-100
Kövics György és mtsai: A szója integrált védelme. Növényvédelem. 2020. 81 [N.S. 56]: 6. 251-275. pp.