Zöld őszibarack-levéltetű [Myzus persicae]

Előfordulása:

A valódi levéltetvek családjába (Aphididae) tartozó zöld őszibarack-levéltetű világszerte elterjedt, hazánkban is gyakori.

Leírás:

A szárnyatlan, szűznemző nőstény hossza elérheti a 2,5 mm-t, színe a sárgászöldtől a fűzöldig változhat. Teste hosszúkás, tojásdad, fején feltűnő dudorokat visel. A szárnyas, migráns nőstény feje és tora fekete, potroha zöld. karcsúbb, hátoldalán nagy sötét középfolttal. A szárnyas hím a szárnyas nőstényhez hasonlít, de kisebb. Az ivarosan szaporodó szárnyatlan nőstény, téglavörös, végtagjai füstszürkék. Az ősanya szárnyatlan, világoszöld, néha rózsaszín árnyalattal. Testhossza 1,6-1,8 mm.

Kártétel, kárkép:

Téli fő tápnövénye az őszibarack, ritkábban a kései meggy, ezeken fejlődik ki az ősanya. A nyári tápnövényei köre széles, a 400-at is eléri, köztük termesztett (pl. paprika, burgonya) és gyomnövények (pl. fehér libatop, csattanó maszlag, csomós ebír) is megtalálhatók.

A szívogatás hatására a károsított őszibarack levelek fodrozódnak, a fonákuk felé besodródnak, enyhén torzulnak. A hajtánövekedés lassul, súlyos esetben megáll. A fertőzés hatására a termés minősége romolhat, mennyisége csökkenhet. A frissen megkötött gyümölcsöket is károsíthatja. Fő kártétele azonban a vírusterjesztő tulajdonságából adódik, több mint 100 vírust képes továbbadni, akár már a próbaszívások során.

Életmód:

Évente több nemzedéke van. Tápnövénycserés levéltetű faj. A telet tojás alakban tölti az őszibarackfa rügyeinek tövében. Az áttelelő petékből az ősanyák csak az őszibarackfákon fejlődnek. Már kora tavasszal, márciusban megjelennek az ősanyalárvák és áprilisra elérik a teljes fejlettségüket. Leánynemzedékei (fundatrigének) szárnyatlanok, majd a nyár elejétől jönnek létre a vírusfertőzés fontos vektorai, a szárnyas levéltetvek, amelyek a nyári tápnövények széles körére repülnek át. A nyári tömegszaporodás (szűznemzés és álelevenszülés) követően a rövidülő nappalok és az alacsonyabb hőmérséklet hatására megjelennek a szárnyas hímek és a szárnyas gynopar nőstények. A szárnyas hímek október, november folyamán rajzanak. A megtermékenyített nőstények az őszibarackon lerakják az áttelelő tojásaikat.

Előrejelzése, védekezés:

A tél végi olajos lemosó permetezéssel az áttelelő tojások száma gyéríthető. A zöld őszibarack-levéltetűt természetes ellenségek sora pusztítja, ezért a kémiai védekezés fontos szempontjai közé tartozik ezen fajok kímélése. A gyümölcsösökbe való betelepedése sárgatállal vagy sárga ragacsos lappal jól követhető.

Források:

Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
A növényvédelmi állattan kézikönyve II. Szerk.: Jermy Tibor és Balázs Klára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989
Ripka Géza: Növények integrált termesztése II., NAKVI
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007