Szilva-pajzstetű [Sphaerolecanium prunastri]
Előfordulása:
A teknős pajzstetvek családjába (Coccidae) tartozó szilva-pajzstetű (Sphaerolecanium prunastri, syn:. Eulecanium prunastri, Lecanium prunastri) Európában, az USA-ban, Japánban és Kínában elterjedt, hazánkban is közönséges.
Leírás:
A nőstény pajzsa kerek, erősen domborodó, átmérője 3 mm. Színe sötétbarna, fekete, rajta benyomott pontok figyelhetők meg. A hím pajzs ovális, hossza 1,5, szélessége 0,9 mm. A fehéres, fénytelen pajzson viaszcsomók vannak, a felületén egy keresztirányú benyomat látható. A hím teste sötétvörös, hálózatos rajzolat dísziti. A feje szív alakú. Egy pár szárnya van.
Kártétel, kárkép:
Oligofág, azaz kevés tápnövényű, a Rosaceae fajokon károsít. Leggyakrabban az őszibarackon és szilván fordul elő, de kajszin, cseresznyén, meggyen és almán is megtalálható. A gyümölcsfák ágán a nőstények és a lárvák szívogatnak, nyáron a lárvák a levelekre vándorolnak. Ennek következtében legyengülnek a fák, a levelek idő előtt hullani kezdenek. A szilva-pajzstetű által termelt nagy mennyiségű mézharmat ráfolyik a levelekre, azokon megtelepszik a korompenész, ami tovább csökkenti a fák asszimilációs felületét. Több éven át tartó súlyos fertőzés következtében a fa ki is pusztulhat.
Életmód:
Évente egy nemzedéke fejlődik. Második stádiumú lárvaként telel át a fatörzseken, ágakon a repedések védelmébe húzódva. Tavasszal a lárvák előbújnak és továbbfejlődnek. A hímek április végén, a nőstények májusban jelennek meg. Az új nemzedék lárvái júliustól kelnek. Egyszer vedlenek a nyár végén, majd L2-es állapotban a telelőhelyükre vonulnak.
Előrejelzése, védekezés:
A fertőzött ágak levágása és megsemmisítése, a tél végi olajos lemosó permetezés gyéríti a számukat. Az egyenletesen és vastagon kijuttatott olajréteg alatt nem jutnak oxigénhez a kártevők és elpusztulnak. A vegyszeres védekezést három időpontban célszerű végrehajtani: először kora tavasszal, amikor az áttelelő lárvák előjönnek, másodszor a tavasz második felében a hímek rajzásakor és harmadszor nyáron, a lárvakelés idején.
Források:
- Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
- A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
- M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
- north_east Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007
- north_east https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/pajzstetu-vagy-gubacsatka/