Kaliforniai pajzstetű [Comstockaspis perniciosus]

Előfordulása:

A kagylós pajzstetvek családjába (Diaspididae) tartozó kaliforniai pajzstetű a Távol-Keletről származik. Innen hurcolták be Kaliforniába, majd Európába. Magyarországon 1928-ban figyelték meg először. Kártételét az ültetvényben élő parazita fajok általában szinten tartják. Azonban a széles spektrumú rovarölő szerek huzamos használatakor ezek a populációk is sérülnek, sok esetben erre vezethető vissza a kaliforniai pajzstetű felszaporodása.

Leírás:

A nőstény pajzsa sötétszürke, kör alakú, átmérője 1,7-2,1 mm. A pajzs felületén koncentrikus körök rajzolódnak ki, csúcsa világos. A nőstény pajzs alatt található szárnyatlan teste citromsárga. A hím pajzsa hosszúkás, 0,8-1 mm nagyságú. Teste megnyúlt, hossza 0,5-0,6 mm. Csápja és egy pár szárnya van (a hátsó csökevényes), amellyel jól repül. Az L1-es lárvák kezdetben lábakkal és csápokkal rendelkező, citromsárga, ovális alakú rajzó (mozgó) alakok. Ezek egy idő után letelepednek és fehér viaszszálakból pajzsot készítenek. Ez a fehér pajzsos állapot. Továbbfejlődve létrehozzák a feketepajzsot. A két nem különválása az L2 stádiumban történik. A nőstény kerek, a hím hosszúkás. A nőstény közvetlenül az L2-ből fejlődik ki. A hím még pronimfa és nimfa állapoton is keresztül megy. Petéje nem figyelhető meg, mert álelevenszülő.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényköre széles, fás- és lágyszárú növényeken egyaránt előfordul, valamennyi gyümölcsfán, szőlőn és számos lombos fafajon megél. Tömegszaporodása esetén a teljes fakérget képes beborítani a pajzsaival. A termés minőségromlását okozza, súlyosabb esetben termésveszteséget idéz elő. A fa egyes ágainak, csúcsi részének elszáradását idézheti elő, ami végül a fa teljes pusztulásához vezethet. A lárvák és a kifejlett egyedek egyaránt károsítják a tápnövényeiket. A fiatal őszibarackfákat rövid idő alatt képes tönkre tenni. A gyümölcsökön a szívogatás hatására ún. lázfoltok jelennek meg. Az őszibarack esetében ez egy olajos jellegű foltot jelent. A foltokat, a szövetek elhalását a kártevő nyálában található mérgező vegyületek okozzák. Felszaporodásának kedveznek az enyhe telek és a meleg, párás időjárás.

Életmód:

Évente két nemzedéke van hazánkban. A telet a második nemzedék fekete pajzsos lárvái vészelik át. A lárvák tavasszal folytatják, majd április-május folyamán befejezik a fejlődésüket. A nőstények pajzs alatt találhatók és szárnyatlanok, a hímek szárnyasak. A párosodást követően a nőstény áleleven szüléssel világra hozza a narancssárga lárvákat, amelyek kimásznak az anya pajzs alól és megtapadnak a növényeken. Ezután pajzsot képeznek. Az első nemzedék imágói májusban, a másodiké július és szeptember között rajzanak.

Előrejelzése, védekezés:

Az áttelelő alakok tél végi olajos lemosó permetezéssel gyéríthetők. Célszerű a kémiai kezelést úgy időzíteni, hogy az atkaölő szer már a lárvák kirajzásakor a növényen legyen. A védekezés során a természetes ellenségek kímélését érdemes szem előtt tartani. A fakéreg mechanikai tisztításával csökkenthető az áttelelő populáció nagysága. A fertőzött ágrészek levágása és megsemmisítése is hozzájárul a népesség gyérítéséhez. A lárvák előjövetele ragacsos fehér lapokkal vagy az effektív hőösszegszámítás módszerével nyomon követhető. A védekezést a rajzó hímek és a fiatal még mozgó lárvák ellen érdemes irányozni. A szárnyas hímek rajzása szexferomon csapdával és fehér ragacsos lappal is követhető.

Források:

Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
Ripka Géza: Növények integrált termesztése I., NAKVI
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007:
Hári Katalin: A kaliforniai pajzstetű (Comstockaspis perniciosa Comstock) előrejelzésének lehetőségei. Agrofórum. 2019. 10. 54. old.