AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Közönséges kétfoltos takácsatka [Tetranychus urticae]

Előfordulása:

A takácsatkák családjába (Tetranychidae) tartozó közönséges (vagy kétfoltos) takácsatka az egész világon elterjedt, kozmopolita faj. Polifág, a gyümölcsfák, a szőlő, számos kultúrnövény, valamint gyomfaj a tápnövénykörébe tartozik.

Gyakran a gyomnövényekről pl. aprószulák (Convolvulus arvensis) fertőzi meg gyümölcsfákat és a szőlőt. Általában a nyár második felében jelenik meg.

Leírás:

A nőstény 0,4 mm nagyságú. Színe változó, a sárgászöldtől a narancsvörösig terjed. A világosabb színű (sárgászöld) egyedek háti oldalán két sötétebb folt található. Innen ered a kétfoltos takácsatka elnevezése. A nimfák zöldesszürkék.

Kártétel, kárkép:

Polifág faj, tápnövényei száma nagy, több mint 200, köztük lágy és fás szárú növények is megtalálhatók. A károsított leveleken apró halvány foltok jelennek meg kezdetben, amelyek később összefolynak. Szúró-szívó szájszervükkel a mezofillum sejtjeiből szívják ki sejtnedvet, amelyek ezt követően összeesnek, és apró nekrózisok jönnek létre. A fonákon a kártevő finom szövedéke figyelhető meg, benne a 0,5 mm nagyságú sárgászöld atkákkal, üvegesen fehér, apró tojásokkal és fekete ürülékszemcsékkel. A megtámadott növények asszimilációs felülete csökken, fokozódik a párologtatás, a levelek torzulnak, sárgulnak, fakulnak, bronzbarnává válnak, majd elszáradnak. Az idő előtti lombhullás hátráltatja a termőrügyek differenciálódását, növeli a fák fagyérzékenységét.

A korai lombhullás mellett a termés mennyisége is csökken, illetve a rügydifferenciálódás folyamata is zavart szenved. Ennek következtében nemcsak az azévi, hanem a következő évi termést is veszélyezteti a kártevő.

A kukorica levélszínén, főként a főér mentén ezüstös, fakó elszíneződésű foltok, míg a fonákon a szövedék védelmében táplálkozó közönséges takácsatkák jelzik a kártevő jelenlétét.

Életmód:

Az évente előforduló nemzedékek száma változó, kb. 6-7 fordul elő hazánkban, zárt termesztőberendezésekben akár 10-12 is kifejlődhet. A nőstény telel át a növényi maradványok között, a fák kéregrepedéseinek a védelmében. Az áttelelő nőstény színe piros. Tavasszal, amikor a levegő hőmérséklete eléri a 10-15℃-ot előbújnak és a tápnövényekre vándorolnak. Tojásrakásuk elhúzódó, ezért a nemzedékek átfedik egymást. A meleg, száraz évjáratokban kell számítani tömeges elszaporodásukra. A légmozgással jut el egyik tápnövényéről a másikra. Számos gyomfajon (pl. libatop- és disznóparéjfajokon) megtalálja a számára megfelelő életkörülményeket, és innen települ be a különböző szántóföldi és kertészeti kultúrákba. A túlzott nitrogénkijuttatás következtében lazává vált növényi szöveteket előszeretettel választja táplálékforrásul.

Előrejelzése, védekezés:

A mozgó alakok ellen speciális atkaölő készítmények állnak rendelkezésre. Mivel évente sok nemzedékük van, és néhány nemzedék alatt képesek egy adott hatóanyaggal szemben toleranciát kialakítani, a különböző hatásmechanizmusú készítmények használata ajánlott. Mivel a kártevő a szövedék védelmében a fonákon szívogat, a megfelelő hatékonyság elérése érdekében a permetlé-fedettségre kiemelt figyelmet érdemes fordítani. Mivel az atkakártétel gyakran alulról, a talaj felől, a gyomnövényekről indul, a gyomirtásról is gondoskodni célszerű.

Források:

Top