AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Hamvas szilva-levéltetű [Hyalopterus pruni]

Előfordulása:

A valódi levéltetvek családjához (Aphididae) tartozó hamvas szilva-levéltetű világszerte elterjedt, hazánkban is gyakori.

Leírás:

A 2,5 mm hosszú, halvány kékeszöld színű szárnyatlan nőstény testét viaszbevonat fedi. A szárnyas nőstény zöld, tori hátlebenyei barnák, testhossza 2,3-2,4 mm.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényei közé tartozik a szilva, a kökény, az őszibarack, ritkábban a kajszi. Leginkább a szilvát károsítja. Gyorsan szaporodik, nagy tömegben lepi el a leveleket, amelyek széle a szívogatásuk hatására megvastagodik és meggörbül, de kevésbé torzulnak, mint a sárga szilva-levéltetű táplálkozása következtében. A károsítás hatására lassul a hajtásnövekedés, idő előtt lehullanak a levelek, a fák legyengülnek. A hamvas szilva-levéltetvek mézharmatot ürítenek, amelyen megtelepszik a korormpenész. Ennek következtében tovább csökken a fák asszimilációs felülete. A korompenész a gyümölcsökön is megjelenthet, ami a piaci értéküket rontja. Másodlagos kártétele a vírusvektor szerepével hozható kapcsolatba.

Életmód:

Évente több nemzedéke fejlődik. A telet téli tápnövényén (fás szárú növény) tölti tojás alakban. Az áttelelő nemzedék lárvái áprilisban rajzanak, majd a megjelennek az ősanyák. Több leánynemzedék kifejlődése után a nyár elején egyre több szárnyas nőstény alakul ki, amelyek elrepülnek a nyári tápnövényükre, a nádra, ahol szintén több nemzedék jön létre. A levéltetű-telepek a (szilva)fáról sem tűnnek el, csak a méretük csökken. Ősszel a szárnyas gynopar nőstények és a szárnyas hímek visszatelepülnek a téli tápnövényre, ahol a gynopar nőstények utódai, az ivaros nőstények a szárnyas hímekkel történt párosodást követően lerakják az áttelelő tojásokat a rügyek tövébe.

Előrejelzése, védekezés:

A levéltetvek rajzása sárga tálcsapdákkal jól nyomon követhető. Speciális levéltetű irtó készítmények állnak rendelkezésre a tenyészidőszak során. Az áttelelő tojások gyérítésére tél végi olajos lemosó permetezés alkalmazható.

Források:

  • Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
  • Ripka Géza: Növények integrált termesztése III., NAKVI
  • Tóth Miklós: Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2008
  • A növényvédelmi állattan kézikönyve II. Szerk.: Jermy Tibor és Balázs Klára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989

Top