Gabona-levéltetű [Sitobion avenae]

Előfordulása:

A valódi levéltetvek (Aphididae) családjába tartozó gabona-levéltetű (Macrosiphum avenae, syn.: Sitobion avenae) a mérsékelt égövön a gabonatermesztési régióban világszerte elterjedt. A kalászos gabonákat öt levéltetűfaj (Aphididae) veszélyezteti Magyarországon. Elsősorban a gabona-levéltetű (Macrosiphum avenae) és a zöld gabona-levéltetű (Shizaphis graminum) említhető, de a zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi), a halványzöld rózsa-levéltetű (Metopolophium dirhodum) és az orosz búza-levéltetű (Diuraphis noxia) is okozhat kárt.

Leírás:

A szárnyatlan nőstény teste elhegyesedő, orsó alakú, színe sárgászöld vagy rózsaszínes árnyalatú. Csápjai sötétbarnák. 2,2-3 mm nagyságú. A szárnyas nőstény feje, csápja, tora és potrohcsöve fekete, potroha zöld, oldalán sötétebb foltokkal, harántcsíkokkal.

Kártétel, kárkép:

Tápnövénykörébe az egyszikű növényfajok tartoznak. Előfordul a termesztett gabonákon és más fűféléken, pl. csenkeszfajokon, de egyéb egyszikű növényeken pl. hagymafélék is megtalálható. Leginkább az őszi búzát károsítja, de a kukoricába is betelepülhet. A kárt a levelek és a tejesérés fázisában levő szemek szívogatásával okozza. A gabonaféléken felszaporodva a növények sárgulása figyelhető meg, a kalászok károsítása következtében az ezerszemtömeg csökken, a liszt sütőipari értkéke romlik. Ez utóbbi a nagyobb jelentőségű károkozás. Közvetett károkozása a vírusvektor tulajdonságára vezethető vissza, ugyanis több vírus, köztük az árpa sárgulás vírus átvitelében is szerepet játszik.

Életmód:

Holociklikus, azaz egygazdás szaporodású levéltetűfaj. A telet a kalászosok levelére ősszel lerakott tojás alakban vagy enyhe tél esetén lárva alakban tölti. A tavasszal kikelt ősanya hozza létre a szárnyatlan nemzedékeket, majd tápnövényváltás előtt jelennek meg a szárnyas alakok. A szárnyas nőstények a kalászos gabona viaszérésekor elhagyják a táblát. Áleleven szülő faj. Az imágókkal egyidőben találhatók a növényen a szűznemzéssel létrejövő lárvák is, amelyek nagyon hasonlítanak a kifejlett egyedekhez, csupán méretbeli az eltérés (a lárvák az utolsó fejlődési stádiumukban rendelkeznek csak szárnykezdeménnyel).

Előrejelzése, védekezés:

A túl korai vetésidő elkerülése nagymértékben csökkenti a fertőzés kialakulását. A kalászos gabonákban előfordulhat, hogy már ősszel védekezni kell a levéltetvek ellen, azonban általában tavasszal és a virágzás után szükséges az inszekticides kezelés, amelyhez számos hatóanyag és készítmény áll rendelkezésre. Az előrejelzéshez a sárgatálas módszer és a hálózás használható. Sárga tál esetén napi 6-10 vagy több szárnyas egyed, hálózásnál pedig csapásonként 2-5 vagy ennél több levéltetű jelenti a védekezési küszöbértéket. Úgy is megállapítható, hogy szükséges-e a levéltetvek elleni kémia kezelés, hogy amennyiben a gabonatábla 30%-án megjelentek az első kolóniák, akkor védekezni kell ellenük. Az inszekticidek használata során törekedni kell a hasznos parazitoid és ragadozó szervezetek megkímélésére.

Források:

Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen. szerk.: Keszthelyi Sándor. Agrofórum Kiadó, Budapest, 2020
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
https://agraragazat.hu/hir/a-kalaszosok-kartevoi/