Fekete meggy- és cseresznye-levéltetű [Myzus cerasi]

Előfordulása:

A valódi levéltetvek családjába (Aphididae) tartozó fekete meggy- és cseresznye-levéltetű Európában és Ázsiában elterjedt, Magyarországon is közönséges.

Leírás:

A nőstények kerekdedek, fekete színűek, 2 mm hosszúak. A szárnyatlan, ivaros nőstény 3. és 4. csápíze sárgásfehér, a szárnyas nőstényeknek csak a 3. csápíze nem fekete. A hímek szárnyasak.

Kártétel, kárkép:

Télen a cseresznyén és a meggyen él, nyáron lágy szárú növényekre (galaj- és veronikafajok) települ át. A fertőzött levelek erősen csavarodottak, torzultak, a fonák felé sodródnak, deformálódott hajtásvégek alakulnak ki. Súlyos fertőzés esetén a hajtásnövekedés leáll. A károsított részek idővel elszáradnak a nyár folyamán. A levéltetvek által ürített mézharmaton megtelepszik a korompenész, ami tovább csökkenti a cseresznye- és a meggyfák asszimilációs felületét, rontja a gyümölcs minőségét. Különösen a faiskolákban, illetve az erős növekedésű fiatal ültetvényekben okoznak nagy károkat, de akár az idősebb fák fiatal ágain is az erőteljes hajtásnövekedés időszakában.

Életmód:

Évente több nemzedéke fejlődik ki. A cseresznye- és meggyágak kérgére rakott csillogó fekete tojások formájában telel át. Az ősanyák március végén, április elejére fejlődnek ki. A leánynemzedékek a levelek fonákán gyorsan kialakítják a kolóniákat. Júniustól megjelennek a szárnyas egyedek, amelyek lágyszárú növényekre (galaj- és veronikafajok) repülnek át, és ezek gyökérnyakánál telepszenek meg. A levéltetvek a cseresznyefán vagy a meggyfán júliusig, esetleg augusztusig találhatók meg. A nyári tápnövényen szeptemberben létrejövő gynopár nőstények és a szárnyas hímek átrepülnek a téli tápnövényre, ahol a gynopár nőstények megszülik az ivaros nőstényeket, amelyek a hímekkel történő párosodás után lerakják az áttelő tojásokat a fakéregre, a rügyek tövébe.

Előrejelzése, védekezés:

A tél végi olajos lemosó permetezéssel az áttelelő tojások száma gyéríthető. A fekete meggy- és cseresznye-levéltetveket a természetes ellenségek sora pusztítja, ezért a kémiai védekezés fontos szempontjai közé tartozik ezen fajok kímélése. A gyümölcsösökbe való betelepedése sárgatállal vagy sárga ragacsos lappal jól követhető. Az első permetezésre felszívódó, a másodikra kontakt hatású szer javasolt. Az őszi betelepülő nemzedék ellen nem szoktak védekezni. Ezek száma sárga ragacsos fogólappal gyéríthető. Megfelelő gyomirtással és a fertőzött hajtásvégek eltávolításával, valamint a túlzott mennyiségű nitrogén műtrágya-kijuttatás elkerülésével mérsékelhető a kártétel.

Források:

• Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
• Ripka Géza: Növények integrált termesztése I., NAKVI
• A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
• M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
• north_east Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007
• Tóth Miklós: Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2008
• https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/leveltetvek-