Csonthéjasok levélatkája [Aculus fockeui]

Előfordulása:

A gubacsatkák családjába (Eriophyidae) tartozó csonthéjasok levélatkája (Aculus fockeui, syn.: Vasates fockeui) Amerikában, Európában és Magyarországon is általánosan elterjedt. Károsítása elsősorban a faiskolákban ismert.

Leírás:

Szabad szemmel nem látható, apró, 0,17 mm hosszúságú négylábú atkák. Testük orsó alakú.

Kártétel, kárkép:

A Prunus nemzetség tagjai tartoznak a tápnövényei körébe, de leginkább a szilvát választja. A levelek fonákoldalán találhatók az apró négylábú atkák. A fertőzés következtében a levelek torzulnak, kanalasodnak, a fonákuk barnul, a hajtások és az ízközök rövidülnek. Tömeges fertőzéskor a végálló rügyek elhalnak. A fiatal fák a másodrendű hajtások képződése következtében elseprűsödhetnek.

Életmód:

Évente több nemzedéke fejlődik. A kifejlett nőstények általában az egyéves ágakon található rügypikkelyek között telelnek át. Április folyamán jönnek elő. A tenyészidőben a faj ivarosan szaporodik. Nyár végén a nőstények elhagyják a leveleket és búvóhelyet keresnek az átteleléshez.

Előrejelzése, védekezés:

A takácsatkák ellen használt készítmények, speciális akaricidek a csonthéjasok levélatkája ellen is hatásos. A kezelést a telelő egyedek előjövetelekor, április- május folyamán, illetve júliusban célszerű elvégezni.

Források:

• Szabó Árpád: A szilvát károsító atkák és a védekezés lehetőségei. Agrofórum. 2021. 6. 42. old.
• Kártevők elleni védekezés II. szerk.: Seprős Imre. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, 2001
• M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
• A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998