Cseresznyelégy [Rhagoletis cerasi]
Előfordulása:
A fúrólegyek családjába (Tephritidae) tartozó európai cseresznyelégy Európa északi vidékeinek kivételével az egész kontinensen megtalálható.
Leírás:
Az nőstény 4 mm, a hím 3-3,5 mm hosszú, tora és potroha fekete. A tor két oldalán fehér sáv fut végig. Pajzsocskája sárga. Szárnyai színezete fontos rendszertani bélyeg. A szárnyak áttetszőek feketésbarna mintázattal. A szárny végén egy fordított „V” alakú rajzolat figyelhető meg. A „V” alak egyik szárának alakulása alapján különíthető el az amerikai keleti cseresznyelégytől. A szárny csúcsához közelebb lévő szár az európai cseresznyelégy esetében nem ágazik el, míg az amerikai keleti cseresznyelégynél igen. Fehér lábatlan lárvája típusa nyű, amely kifejlett állapotban eléri a 6 mm hosszúságot.
Kártétel, kárkép:
Főként a cseresznyét kedvelei, de a májusfát (zelnice), a sajmeggyet és a meggyet is károsíthatja. A cseresznyelégy lárvája, a nyű a cseresznye „kukcosodását” okozza. A termések megpuhulnak, megbarnulnak és elrothadnak. Általában gyümölcsönként 1-1 nyű található. A mag körüli gyümölcshús elpépesedik, így a mag könnyen mozgathatóvá válik. A károsodott termések végül elfonnyadnak, egy részük lehullik a fáról.
Életmód:
Évente egy nemzedéke fejlődik. A pupáriumban lévő bábok telelnek át a talajban (elenyésző, 5%-os mennyiségben két telet is báb állapotban tölthetnek). A kilenc hónapnyi bábállapot után az imágók kelése május-júniusra tehető, de már április közepén megkezdődhet. Kelésük vontatott, petézésük elhúzódó, a késői meggyfajtáknál augusztusig is tarthat. A megtermékenyített nőstények a tojócsövük segítségével a zsendülő, sárguló, puhulni kezdő cseresznyébe, az epidermisz alá teszik a tojásaikat, gyümölcsönként egyet. A nőstények feromonnal megjelölik azokat a cseresznyéket, amelyekbe már petéztek. Az imágók mézharmattal táplálkoznak. A lárvák kb. 3 hét alatt kifejlődnek a termésekben, kivetik magukat és a talajba fúródnak, ahol pupáriumot készítenek, majd bebábozódnak.
Előrejelzése, védekezés:
Sárga színű ragacsos fogólapokkal és bizonyos ammóniumegyületek illatanyagával nyomon követhető a rajzás menete, illetve a gyéríthető a kártevő-népesség. A legyek a fakorona déli oldalán tartózkodnak legnagyobb mennyiségben, így a csapdákat is ide célszerű kihelyezni. Védekezésre optimális időpont a legyek rajzásakor, még tojásrakás előtt van, hiszen már a gyümölcsben károsító lárvák ellen nem hatékony a kezelés. Kontakt és felszívódó szerek is rendelkezésre állnak. A cseresznyelégy elleni védekezés során fontos azt is szem előtt tartani, hogy az alkalmazott hatóanyag élelmezés-egészségügyi várakozási ideje hogyan alakul. Több kezelésre is szükség lehet. A bábok száma az ültetvény talajának forgatásos művelése során csökkenthető.
Források:
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
Ripka Géza: Növények integrált termesztése I., NAKVI
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
Tóth Miklós: Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2008
north_east https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/hogyan-vedekezzunk-a-cseresznyelegy-ellen/
north_east https://agroforum.hu/szakcikkek/gyumolcs/a-cseresznyelegy-elleni-vedekezes-lehetosegei/