Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Csőrös szipolypoloska [Aelia rostrata]

Előfordulása:

A címeres poloskákhoz (Pentatomidae) tartozó csőrös szipolypoloska egész Európában elterjedt, Ázsiában és Afrikában is megtalálható. Leginkább a déli fekvésű területeket kedveli. Főként a termesztett gabonaféléken él (őszi és tavaszi búza, őszi és tavaszi árpa, rozs), de megtalálható réteken, legelőkön fejlődő fűféléken is.

Leírás:

Megnyúlt testű poloskafaj, teste 10-12 mm hosszúságú. Feje kissé hosszabb, mint amilyen széles. Teste szalmasárga vagy sárgásbarna szürke árnyalattal. Hátoldalát rajzolat díszíti. A lárva hasonló az imágóhoz, kissé megnyúltabb.

Kártétel, kárkép:

Kártétele hasonló az osztrák- és mórpoloskáéhoz. A lárva és az imágó is károsít. Tavasszal a leveleket és a hajtásokat szívogatják, aminek következtében sárgulás, hajtáspusztulás, intenzív sarjadzás, valamint a kalászolás elmaradása figyelhető meg. Kalászhányás idején a károsítás hatására a szem hasban marad. A csőrös szipolypoloska okozta jellegzetes tünet a kalászkifehéredés. A kalászorsón történő táplálkozás esetén a szúrás feletti kalászrész elhalhat (térdeskalász, zászlóskalász). Az érésben lévő magok szívogatásának hatására a tejesérés fázisában lévő szemek aszottak lesznek, viaszérésben kör alakú foltok jelennek meg rajtuk, a lisztből készült tészta nem kel meg. 5-6% poloskaszúrt szem már nagy mértékben rontja a liszt minőségét. A sütőipari érték csökkenése arra vezethető vissza, hogy a poloskák által a búzaszembe juttatott enzimek a tésztakészítés során aktivizálódnak, és lebontják a sikért.

Életmód:

Egynemzedékes faj. Imágó alakban telel a táblaszéleken az avarban. Április folyamán bújnak elő a rovarok és vándorolnak a gabonatáblákba. A nőstények a párzást követően májusban rakják le tojásaikat párosával a levelekre, esetleg a szárra. A teljes kifejlettségüket 5 vedléssel érik el az aratási időre. Az imágók júliusban elhagyják a gabonatáblákat és ősz elejéig, a telelőhelyükre vonulásig a táblákhoz közeli pázsitfüveken táplálkoznak. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek. A lárvák és az imágók is károsítanak.

Fejlődésüket a meleg, száraz május segíti.

Előrejelzése, védekezés:

Az előrejelzés egyrészt fűhálózással végezhető. Amennyiben 100 hálócsapásban bokrosodás, szárbaszökkenés és kikalászolás idején 20-30, illetve az érés idején 150 poloska található, védekezésre van szükség. A népesség nagyságát másrészt avarvizsgálattal lehet meghatározni. Ekkor a telelésre vonult imágókat az avarminták zsákos futtatóba helyezésével lehet számba venni. Kárveszélyt jelent kora tavasszal a négyzetméterenként 5-6 db imágó megjelenése. A poloskák ellen inszekticides állománykezeléssel lehet fellépni. Általában a levéltetvek és a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés a gabonapoloskák ellen is hatásos.

Források:

Top