Csőrös szipolypoloska [Aelia rostrata]
Előfordulása:
A címeres poloskákhoz (Pentatomidae) tartozó csőrös szipolypoloska egész Európában elterjedt, Ázsiában és Afrikában is megtalálható. Leginkább a déli fekvésű területeket kedveli. Főként a termesztett gabonaféléken él (őszi és tavaszi búza, őszi és tavaszi árpa, rozs), de megtalálható réteken, legelőkön fejlődő fűféléken is.
Leírás:
Megnyúlt testű poloskafaj, teste 10-12 mm hosszúságú. Feje kissé hosszabb, mint amilyen széles. Teste szalmasárga vagy sárgásbarna szürke árnyalattal. Hátoldalát rajzolat díszíti. A lárva hasonló az imágóhoz, kissé megnyúltabb.
Kártétel, kárkép:
Kártétele hasonló az osztrák- és mórpoloskáéhoz. A lárva és az imágó is károsít. Tavasszal a leveleket és a hajtásokat szívogatják, aminek következtében sárgulás, hajtáspusztulás, intenzív sarjadzás, valamint a kalászolás elmaradása figyelhető meg. Kalászhányás idején a károsítás hatására a szem hasban marad. A csőrös szipolypoloska okozta jellegzetes tünet a kalászkifehéredés. A kalászorsón történő táplálkozás esetén a szúrás feletti kalászrész elhalhat (térdeskalász, zászlóskalász). Az érésben lévő magok szívogatásának hatására a tejesérés fázisában lévő szemek aszottak lesznek, viaszérésben kör alakú foltok jelennek meg rajtuk, a lisztből készült tészta nem kel meg. 5-6% poloskaszúrt szem már nagy mértékben rontja a liszt minőségét. A sütőipari érték csökkenése arra vezethető vissza, hogy a poloskák által a búzaszembe juttatott enzimek a tésztakészítés során aktivizálódnak, és lebontják a sikért.
Életmód:
Egynemzedékes faj. Imágó alakban telel a táblaszéleken az avarban. Április folyamán bújnak elő a rovarok és vándorolnak a gabonatáblákba. A nőstények a párzást követően májusban rakják le tojásaikat párosával a levelekre, esetleg a szárra. A teljes kifejlettségüket 5 vedléssel érik el az aratási időre. Az imágók júliusban elhagyják a gabonatáblákat és ősz elejéig, a telelőhelyükre vonulásig a táblákhoz közeli pázsitfüveken táplálkoznak. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek. A lárvák és az imágók is károsítanak.
Fejlődésüket a meleg, száraz május segíti.
Előrejelzése, védekezés:
Az előrejelzés egyrészt fűhálózással végezhető. Amennyiben 100 hálócsapásban bokrosodás, szárbaszökkenés és kikalászolás idején 20-30, illetve az érés idején 150 poloska található, védekezésre van szükség. A népesség nagyságát másrészt avarvizsgálattal lehet meghatározni. Ekkor a telelésre vonult imágókat az avarminták zsákos futtatóba helyezésével lehet számba venni. Kárveszélyt jelent kora tavasszal a négyzetméterenként 5-6 db imágó megjelenése. A poloskák ellen inszekticides állománykezeléssel lehet fellépni. Általában a levéltetvek és a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés a gabonapoloskák ellen is hatásos.
Források:
- A növényvédelmi állattan kézikönyve 1. szerk.: Jermy Tibor és Balázs Klára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989
- Kártevők elleni védekezés I.szerk.: Seprős Imre. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, 2001
- Ripka Géza: Növények integrált termesztése II. NAKVI, Budapest
- Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen. szerk.: Keszthelyi Sándor. Agrofórum Kiadó, Budapest, 2020
- north_east https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/veszelyes-kartevok-a-gabonapoloskak/
- north_east https://agraragazat.hu/hir/agrar-kartevo-novenyvecelem-novenytermesztes-kartetel-mezogazdasag/
- north_east https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2003/10/novenyvedelem/az-oszi-buza-kartevoi-es-betegsegei