Sávos csipkézőbogár [Sitona lineatus]

Előfordulása:

Az ormányosbogarak családjába (Curculionidae) tartozó sávos csipkézőbogár vagy sávos csipkézőbarkó (Sitona humeralis) Európában, valamint Szibériában elterjedt, Magyarországon is gyakran előfordul.

Leírás:

A kifejlett imágó 3,5-4,5 mm hosszú. Sötét alapszínű testét szürke és bronzosan csillogó pikkelyek borítják. Megnyúlt szárnyfedői sávozottak. Ormánya tömzsi, lábszárai és a csápok töve piros. Szemei kissé kidomborodók. Lárvája típusa kukac, kifejlett állapotában 5-6 mm hosszú, színe fehér, alakja enyhén görbült.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényei a pillangósvirágú növények közül kerülnek ki, így a szóján is megél. Levélfogyasztó rovar, jellegzetes kárképe a levélszél csipkézése. A kelésben lévő növényállományban okozza a legkomolyabb károkat, a fiatal szója egyenetlen fejlődésű lesz, de akár a csíranövények pusztulását is előidézheti. A kártétel először a táblaszéleken jelentkezik, majd frontálisan húzódik a tábla közepe felé. A növények idősebb korban, négy lombleveles fejlettségi állapotot elérve már „kinőnek a kártevő foga alól”.

Életmód:

Egynemzedékes faj. A telet imágó alakban tölti. A bogarak tavasszal előjönnek a telelőhelyükről. Az első időszakban a frissen kelt pillangósvirágúakon táplálkoznak, majd később vándorolnak a szójára. Főként az esti és az éjszakai órákban táplálkoznak. A nőstények a tojásokat a növények szárára vagy a tőhöz közel a talajrögök közé rakják. A fiatal lárvák kezdetben humuszt és hajszálgyökereket fogyasztanak, végül nitrogénkötő gümőkkel táplálkoznak. Három fejlődési állapoton megy keresztül a kukac mielőtt bebábozódik. A kifejlett lárvák elhagyják a gümőket és a talaj felső rétegében bábozódnak be. Az új nemzedék imágói a nyár folyamán rajzanak, majd nyári pihenőre vonulnak, de augusztus végén újra megjelennek mielőtt telelőre húzódnának a talajrögök közé vagy az avarba.

A száraz, meleg nyarak segítik a felszaporodását.

Előrejelzése, védekezés:

Megfelelő vetésváltással, a pillangós táblaszomszédság elkerülésével csökkenthető a kártétel kialakulásának a kockázata. A bogarak előrejelzése történhet a növényenkénti egyedszám meghatározásával, illetve a négyzetméterenkénti imágószám megállapításával. A táblaszélen mért egyedsűrűség 2-4 db bogár/m2 esetén éri el a veszélyességi küszöbértéket.

Források:

Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
Ripka Géza: Növények integrált termesztése III. NAKVI, Budapest
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
https://magyarszoja.hu/tudastar/szoja/novenyvedelem/rovar/