AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Mezei pocok [Microtus arvalis]

Előfordulása:

A rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó mezei pocok Európában és Ázsiában előforduló, hazánkban is elterjedt, zömök testfelépítésű, falánk kártevő. Gyakorlatilag minden szántóföldi kultúrában megjelenhet.

Leírás:

A mezei pocok teste 8-10, farka 3-4 cm hosszúságú. Testtömege csupán 20-40 grammra tehető. Háta és oldala barnásszürke, hasa piszkosfehér. Fülei aprók.

Kártétel, kárkép (Kalászosok):

A pocokkártétel következtében a növényállomány foltszerűen pusztul. A területen lyukak és pocokjáratok figyelhetők meg. A növények föld alatti és föld feletti részét is elfogyasztja.

Kártétel, kárkép (Kukorica):

A pocokkártétel következtében a növényállomány foltszerűen pusztul. A területen lyukak és pocokjáratok figyelhetők meg. A növények föld alatti és föld feletti részét is elfogyasztja. Felmászik a kukoricaszárra és kirágja a csövön a szemeket.

Életmód:

A mezei pocok nem alszik téli álmot, a hótakaró alatt is folytatja a járatai ásását. Mivel télen is táplálkozik, ezért kevesebb élelmet gyűjt. A nyári hónapokban éjszaka aktív. Járatai a föld alatt 20-30 cm-es mélységben futnak. A járatrendszer szerkezetére az jellemző, hogy a központi kamrából sugárirányban haladnak a kijáratok. A járatrendszerét száraz fűvel, levelekkel, szalmával béleli ki. A központi kamra lakó és fialó fészekből, valamint éléstárból áll. Az olyan területeket részesíti előnyben, amely összefüggő növényzettel borított.

Rendkívül szapora. Kora tavasztól november első feléig tart szaporodási időszakuk. A nőstény 0,5-1,5 éves élete folyamán kb. 6 alkalommal fial 4-10 kölyköt. Tömeges felszaporodását (számuk akár az 1000-et is elérheti hektáronként) rendszerint gyors összeomlás követi. Ennek okai között szerepel a táplálékhiány, az egymás közelsége miatti stressz, a beltenyészet kialakulása, a betegségek megjelenése (leggyakrabban a kullancsok, bolhák, szúnyogok terjesztette tularémia nevű baktériumos eredetű betegség, amelyet az ember is elkaphat) és a ragadozók jelenléte, valamint a kedvezőtlen időjárás, ugyanis a hűvös, csapadékos időjárás hátráltatja a szaporodását.

Előrejelzése, védekezés:

A lakott járatok számbavételével jelezhető előre a károsítás mértéke az adott területen. A betömött, betaposott lyukakat 24 óra elteltével átvizsgálva megállapítható a kibontott lyukak, tehát a lakott járatok száma. Ha ez az érték 100 négyzetméterenként ősszel meghaladja a három darabot, tavasszal pedig a kettőt, akkor védekezni szükséges. Klórfacinon vagy cink-foszfid hatóanyag használható. A forgatásos talajművelés és a ragadozó madarak számára kihelyezett T-fák (ekkor a klórfacinon nem használható) a mezei pocok egyedszámának csökkenéséhez járul hozzá. Legfontosabb pocokfogyasztó ragadozó madarainkhoz tartozik az egerészölyv, a vörös vércse, a barna rétihéja, a hamvas rétihéja, illetve az uhu kivételével szinte az összes bagolyfaj.

Források:

Top