Kukorica golyvás üszög [Ustilago maydis]
Kórokozó:
A kukorica egész világon elterjedt golyvás üszög betegségét az Ustilago maidis nevű bazídiumos gomba okozza. Magyarországon is folyamatosan fertőzi a kukoricát. Általában 2-10% körüli termésveszteséget idéz elő, de egyes évjáratokban (főként, ha a csövek fertőződnek) a terméskiesés az 50%-ot is elérheti.
Kártétel, tünet:
A kukoricanövény föld feletti részén bárhol kialakulhat a betegség, jellemzően az intenzíven növő területeken (cső, címer, szár, levél középere), ugyanis az osztódó szövet fogékony a fertőzésre. A tünetek különböző alakú és méretű (1-30 cm átmérő) golyvák formájában jelentkeznek, amelyek kezdetben puhák, majd keményekké válnak. Állományuk kezdetben fehér, kívülről fényes, ezüstös hártya fedi. A betegség előrehaladtával a hártya felszakad és a kórfolyamat során kialakult fekete spóratömeg kiszabadul. A gomba megtámadhatja a szárat, ami ennek következtében eltörhet. A kórokozó a virágzatban és a termésen is megjelenhet. A címer a kifejlődött golyvák tömege miatt bókol. A kukoricacsövön általában a csúcsi végen alakulnak ki a betegség tünetei, de akár a teljes cső golyvatömeggé válhat. A fertőzött növények levele sárgul, a hajtások gyengén fejlődnek, deformálódnak. A csíranövényt is megtámadhatja a gomba. A fiatal csúcsi osztódó szövet fertőződése a csíranövény pusztulásához vezethet.
Biológiája, környezeti igénye:
A talajba került golyvákban, fertőzött növényi maradványokban telel át a kórokozó áttelelő spóra alakban. Az üszögspórák a talajban több évig életképesek maradnak. Közvetlen terjedésüket a szél és az eső segíti. Megfelelő környezeti körülmények esetén promicéliumot hajtanak, majd ezeken a sporidiumok fejlődnek ki. A sporidiumok eljutnak a kukoricára, ahol kicsíráznak és a képződő dikariotikus micélium fertőzi a növényt. A gomba a sebzéseken vagy a gázcserenyílásokon át jut be a kukorica szöveteibe. A fertőzés helyén – hozzávetőlegesen két hét elteltével – lokális tünetek alakulnak ki. Mivel sebeken keresztül is könnyen bejut a kórokozó a növénybe, különböző kártevők (pl. kukoricamoly, fritlégy), illetve a jégeső vagy homokverés okozta mechanikai sérülések miatt fogékonyabbá válik a kukorica a betegségre. A golyvák az üszögspórák nagy tömegét bocsátják ki. A betegség terjedését segíti a meleg, csapadékos, páradús környezet. A spórák hőoptimuma 26-34°C.
Védekezés:
A fertőzött növényi részek mélyre történő aláforgatásával pusztítható a kórokozó. Érdemes elkerülni a túl sűrű növényállomány kialakítását és a túlzott nitrogéntrágyázást, mert ezek a tényezők elősegítik a fertőzés kialakulását. A kórokozóra ellenálló hibridek használata és a vetőmagcsávázás, valamint a megfelelő vetésforgó tervezése (monokultúra elkerülése) és a rovarok elleni inszekticides kezelés a komplex védekezés része.
Források:
- Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
- A szántóföldi növények betegségei. Szerk. Horváth József. Mezőgazda Kiadó, 1995
- Gyeraj András és mtsai: A csemegekukorica integrált védelme. Növényvédelem. 2019, 80 [N.S. 55]:2. 49.p.
- north_east https://agroforum.hu/agrarhirek/novenyvedelem/a-golyvas-uszog-hatasai-es-az-ellene-valo-vedekezes/
- north_east https://agroforum.hu/agrarhirek/novenyvedelem/a-golyvas-uszog-hatasai-es-az-ellene-valo-vedekezes/