Kígyóaknás szőlőmoly [Phyllocnistis vitegenella]

Előfordulása:

A keskenyszárnyú molyfélék családjába (Gracillariidae) tartozó kígyóaknás szőlőmolyt Európába Észak-Amerikából hurcolták be. Olaszországban találták meg először 1994-ben, később hazánkban is megtelepedett. Magyarországi megjelenése 2014-re tehető.

Leírás:

Az imágó fényes, ezüstfehér színű, nagysága 3 mm. Tollszerű szárnyvégein fekete pont figyelhető meg.

Kártétel, kárkép:

Fő tápnövénye a szőlő, de gyomnövényeken és más kultúrnövényeken például mogyorón is előfordulhat. Az európai szőlőn kívül amerikai vadszőlőfajokon és direkttermő szőlőn is képes kifejlődni. A fő kártevő alak a hernyó, amely a szőlőlevél színén kígyózó, kanyarulatos lefutású aknát készít. A kacskaringós járatok keresztezhetik is egymást. Az akna középvonalában a hernyó ürüléke jól látható. Súlyos kártétel esetén korai lombvesztés alakulhat ki.

Életmód:

Magyarországon évente két nemzedéke fejlődik ki. A telet imágó alakban tölti a szőlő kérge alatt. Tavasszal előbújnak a lepkék a telelőhelyükről, majd a megtermékenyített nőstények a rügyfakadás időszakában a kis levelekre teszik a tojásaikat. A kikelő hernyók berágják magukat a levéllemezbe és aknákat készítenek. Az akna végén alakítja ki a lárva bölcsőkamrát, ahol bebábozódik.

Előrejelzése, védekezés:

A védekezést a hernyókelés időpontjára érdemes időzíteni, illetve az áttelelésre készülő imágók ellen célszerű tervezni.