Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Kígyóaknás ezüstmoly [Lyonetia clerkella]

Előfordulása:

Az ezüstszárnyú molyok (Lyonetiidae) családjához tartozó kígyóaknás ezüstmoly Európában és Ázsiában elterjedt, hazánkban is előfordul.

Leírás:

Az imágó 4-5 mm nagyságú. A lepke elülső szárnyainak belső fele rajzolatmentes, fényes fehér, külső harmadában egy nagy négyszögletes alakú, sárgásbarna folt van. A rojt mintázatát a fehér és barna csíkok adják. A lepke feje és tora fehér. A zöld színű hernyó kifejlett állapotában eléri a 7-8 mm-t.

Kártétel, kárkép:

A kígyóaknás ezüstmoly soktápnövényű kártevő, főként a Rosaceae fajokon fordul elő, de a hernyói az alma mellett sok más fafaj leveleiben is képesek kifejlődni. A lárvák hosszú, kanyargó, fokozatosan kiszélesedő aknákat hoznak létre a levelekben. Az akna középvonalában az ürülékszemcsék láthatók. A kártétel következtében csökken a levelek asszimilációs felülete, ami a fák legyengüléséhez vezet.

Életmód:

Hazánkban három nemzedéke fejlődik ki. Imágó alakban telel át kéregrepedésekben. A lepkék tavasszal bújnak elő, majd párzás után a megtermékenyített nőstények április végén a levelek fonákára a fűrészes tojócsövük segítségével a bőrszövet alá helyezik a tojásaikat. A kifejlett hernyó a táplálkozást befejezve kirágja magát a levélből és szövedékben bábozódik a leveleken vagy az ágak és a fatörzs kérgén. A lepkék éjszaka repülnek. Az első nemzedék imágói június végén, júliusban, a másodiké augusztusban, a harmadiké ősszel, szeptember és október folyamán repülnek. Egy nemzedék kifejlődéséhez 27-39 napra van szükség.

Előrejelzése, védekezés:

Kifejezetten a kígyóaknás ezüstmoly elleni kezelésre csak kivételes esetben kerül sor. A védekezést a tojásrakás kezdetére érdemes időzíteni. Az imágók rajzása feromoncsapdával nyomon követhető.

Források:

Top