AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Káposztalégy [Delia radicum]

Káposztalégy

A viráglegyek családjába (Anthomyiidae) tartozó (tavaszi/kis) káposztalégy a repce fontos kártevője, kártétele az utóbbi években egyre gyakoribb Magyarországon. Európában és Ázsiában elterjedt rovar.

Leírás:

Az imágó 5-6 mm nagyságú, házi légyre emlékeztető rovar. Teste szürkésbarna, szárnyai áttetszőek, kissé füstösek. A nyüvek sárgásfehérek, kifejlett állapotukban 7-8 mm nagyságúak. A bábok sötétbarnák.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényei a vadon élő (pl.: repcsényretek, pásztortáska) és a termesztett keresztes virágúak közül kerülnek ki. A termesztett növények közül elsősorban a káposztát, karfiolt, kelkáposztát, karalábét és retket károsítja, de az őszi káposztarepcén is előfordul, jelentősége az elmúlt évek során nőtt. A káposztalégy lárvái a gyökereket károsítják, kezdetben a vékonyabb gyökereket, majd a karógyökeret. Súlyos fertőzés esetén akár gyökérpusztulás is bekövetkezhet. Az őszi nemzedéke jellegzetes kárképet idéz elő a repcén. A nyüvek táplálkozása következtében a gyökér felülete kívülről hosszan felreped, a levelek sárgulnak, ólmosan szürkék vagy lilulnak, a növények vontatottan fejlődnek, könnyen kihúzhatók a talajból. A közvetlen kártételen túl közvetett kártétellel is számolni kell, hiszen a gyökéren ejtett sebek a kórokozók, pl. Phoma lingam (fómás szárrák) számára nyitnak utat.

Életmód:

Egy évben 3 nemzedéke fejlődik. A telet báb alakban tölti. Az imágók tavasszal kelnek ki, március folyamán rajzanak. A nőstények a tojásokat közvetlenül a gyökérnyakhoz teszik vagy a gyökér mellett lévő talaj repedésekbe, talajszemcsékre helyezik. A kikelő nyüvek elsősorban a gyökérnyaki résznél befurakodnak a gyökérbe és járatokat rágnak. A talajban bábozódnak. A káposztalégy felszaporodásának kedvez, ha a hűvös, csapadékos tavaszi időjárást hirtelen felmelegedés követi.

Előrejelzése, védekezés:

A repce megfelelő víz- és tápanyag-ellátás mellett kiheverheti a káposztalégy által okozott károkat, illetve az optimális vetési körülmények kialakításával lehetővé váló robbanásszerűen kelő és fejlődő növényállományt kevésbé viseli meg a káposztalégy. A helyes növényi sorrend kialakításával a kártétel jelentős mértékben visszaszorítható. Általában a védekezés leghatékonyabban az imágók rajzása idején végezhető el. A rajzás megfigyelésére több módszer is rendelkezésre áll, ezek közé sorolható a hálózás, a vizestálas csapdázás (fehér és sárga színű tál csapdába is repülnek a káposztalegyek) és a táplálkozási attraktánst tartalmazó csalogatóanyagos csapdázás is. Amennyiben 100 hálócsapásban 2-3 légy található indokolt a védekezés. Fontos a repcetarlók ápolása, az árvakelések irtása, mert az itt felszaporodott legyek települnek be a repcetáblákba. A forgatásos talajműveléssel is mérsékelhető a kártétel.

Források:

Top