Káposzta és más keresztesvirágúak gyökérgolyvája [Plasmodiophora brassicae]
Kórokozó:
A káposzta és más keresztesvirágúak gyökérgolyváját okozó nyálkagomba, a Plasmodiophora brassicae rendszertanilag sem az állati kártevők, sem a gombák közé nem tartozik. Gazdanövényköre széles, termesztett és vadon élő keresztesvirágú fajokat fertőzhet meg (pl. repce, pásztortáska).
Kártétel, tünet:
A betegség 30-40%-os termésveszteséget okozhat, súlyos esetben akár a teljes termés megsemmisülhet. A nyálkagomba a repce gyökerét támadja meg és sejtburjánzásra készteti. A gyökérszőrökbe zoospórák alakjában jut be. Mind a fő-, mind a mellékgyökereken különböző méretű, szabálytalan felületű golyvák képződnek. Színük fehér, majd a vegetációs időszak előrehaladtával megbarnul, felszíne repedezetté válik, idővel szét is eshet. A fertőzött gyökerek gyakran elrothadnak. A beteg növények alsó levelei sárgulnak (tápanyaghiány tünete), a felsőbb levelek lankadtak, hervadtak, de estére visszanyerik a turgorállapotukat. A fertőzött növények fejlődésben visszamaradottak, hiszen a golyvás gyökerek nem tudnak megfelelő mennyiségű vizet és tápanyagot biztosítani számukra.
Biológiája, környezeti igénye:
A kórokozó kitartó spórák formájában a talajban, fertőzött növényi maradványokon több éven át megőrzi az életképességét (minimum 3–6 évig, de akár 20 évig is). A betegség terjedése szempontjából különösen kedvezőek a mélyfekvésű, nedves területek és a savanyú kémhatású talajok. A kórokozó számára a 20°C körüli hőmérséklet az optimális.
Védekezés:
Amennyiben egy táblán megjelent a kórokozó, lehetőség szerint 5 évig el kell kerülni a keresztesvirágúak vetését. A savanyú talajok meszezése csökkenti a betegség kialakulásának az esélyét. A termőhely kiválasztásánál érdemes kerülni a mélyfekvésű területeket. Az árvakelés és a keresztesvirágú gyomok gyérítése, valamint a rezisztens fajták/hibridek használata szintén hozzájárul a betegség megelőzéséhez. Fontos a mezőgazdasági gépek tisztán tartása is, hiszen a gomba fertőző spóráit a járószerkezetre tapadva át tudják vinni további területekre is.
Források:
- north_east https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2018/06/szantofold/az-oszi-kaposztarepce-gyokergolyvas-plasmodiophora-brassicae-betegsegerol
- north_east https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/az-oszi-kaposztarepce-gyokergolyvas-betegsege/
- Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
- A szántóföldi növények betegségei. Szerk.: Horváth József. Mezőgazda Kiadó. 2. kiadás. 1995.