AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Gyapottok bagolylepke [Helicoverpa armigera]

Kukorica

Előfordulása:

A bagolylepkék családjába (Noctuidae) tartozó gyapottok-bagolylepke trópusi, szubtrópusi faj, Délkelet-Európában és Észak-Afrikában honos. Mára kozmopolitává vált. Korábban Magyarországon csak egy-egy évben jelent meg nagyobb egyedszámban. Áttelelni nem volt képes, azonban az 1990-es évek első felében a klímaváltozás hatására a helyzet megváltozott. Mára a hazai agrár-és kertészeti termelés egyik legjelentősebb kártevőjévé vált.

Leírás:

Az imágó szárnyainak fesztávolsága 34-38 mm. Nyár elején a lepkék elülső szárnyának alapszíne világossárga vagy zöldessárga, a nyár második felében sötétebb okker és barna árnyalatokat mutat. A bagolylepkékre jellemző szárnyjegyek elmosódottan láthatók (kör- és vesefolt), a csapfolt nem kivehető. A hátulsó szárny tarka mintázottságú. Fonalas csápjuk van. A hernyók színe változatos világoszöld és feketészöld példányok is előfordulnak. A hernyók oldalán hullámos sáv fut végig.

Kártétel, kárkép:

A gyapottok bagolylepke polifág faj, több mint 120 tápnövénye ismert. Szántóföldön főként a kukorica kártevője, de többek között a napraforgóban és a szójában is előfordulhat. Elsősorban a virágot és a termést fogyasztja, ezek hiányában a levélzeten táplálkozik. A hernyók gyakran berágják magukat a kukoricacsövekbe. Erre utalnak a csuhéleveleken megfigyelhető apró lyukak. Ha bejutott a hernyó szemekig, egész sorokban rághatja ki azokat. A fiatalabb hernyók kezdetben a csővégi szemeket fogyasztják. A termés rágcsálékkal, ürülékkel szennyezett. A hernyók közvetett kártételeként, az általuk ejtett sebeken, sérüléseken megjelenhetnek kórokozó gombák.

Életmód:

Magyarországra Európa déli, délkeleti vidékeiről vándorol be. Hazánkban 2-3 nemzedéke fejlődik ki. A lepkék a virágok nektárjával táplálkoznak, tojásaikat egyesével a virágokra, illetve a virágok közelébe helyezik. A kikelő hernyók a növény generatív részeit fogyasztják, ha ezekhez nem jutnak hozzá, a leveleken táplálkoznak. A kifejlett hernyók a talajba húzódnak bábozódni. A nyár végi hernyók bábjaiból az ősz elején kikelnek a lepkék, amelyek érzékelve a nappalok hosszának rövidülését, déli irányba elvándorolnak. Azok a késői bábok, amelyekből szeptember elején nem kelnek ki a lepkék áttelelnek vagy a téli hideg áldozataivá válnak. Az áttelelt bábból tavasszal kifejlődő lepke helyben marad vagy észak felé vándorol tovább

Előrejelzése, védekezés:

A fiatal hernyók ellen végzett kezelések a leghatékonyabbak. Felhasználhatók például a kitinszintézist gátló készítmények. Az imágók rajzása varsás feromoncsapdákkal vagy fénycsapdákkal követhetők.

Források:

Napraforgó:

Előfordulása:

A bagolylepkék családjába (Noctuidae) tartozó gyapottok-bagolylepke trópusi, szubtrópusi faj, mára kozmopolitává vált. Korábban Magyarországon csak egy-egy évben jelent meg nagyobb egyedszámban. Áttelelni nem volt képes, azonban az 1990-es évek első felében a klímaváltozás hatására a helyzet megváltozott. Mára a hazai agrár-és kertészeti termelés egyik legjelentősebb kártevőjévé vált, a napraforgóban is rendszeresen károsít.

Leírás:

Az imágó szárnyainak fesztávolsága 34-38 mm. A nyár elején a lepkék elülső szárnyának alapszíne világossárga vagy zöldessárga, a nyár második felében sötétebb okker és barna árnyalatokat mutat. A bagolylepkékre jellemző szárnyjegyek elmosódottan láthatók (kör- és vesefolt), a csapfolt nem kivehető. A hátulsó szárny tarka mintájú. Fonalas csápjuk van. A hernyók színe változatos, világoszöld és feketészöld példányok is előfordulnak. A hernyók oldalán hullámos sáv fut végig. A kifejlett hernyó hossza elérheti a 4 cm-t.

Kártétel, kárkép:

A gyapottok-bagolylepke polifág faj, több mint 120 tápnövénye ismert. Szántóföldi növények közül szinte az összes kultúrában előfordul, a napraforgóban is súlyos károkat okozhat. A hernyó a leveleket és a virágzatot is fogyasztja. Habár lombkártételük általában mérséklet, a leveleket lyuggatásával képesek cafatosra rágni azokat. A hernyó a napraforgó-tányérokat lyuggatja, virágzást követően a tányér lédús alsó felét is odvasítja, de megrágja a virágzatot és a kaszatokat is. A termés rágcsálékkal, ürülékkel szennyezett. A hernyók közvetett kártételeként az általuk ejtett sebeken, sérüléseken megjelenhetnek mikrogombák, például a szürke- vagy a fehérpenészes rothadás kórokozója.

Életmód:

Magyarországra Európa déli, délkeleti vidékeiről vándorol be. Hazánkban 2-3 nemzedéke fejlődik ki. A lepkék a virágok nektárjával táplálkoznak, tojásaikat egyesével a virágokra, illetve a virágok közelébe helyezik. A kikelő hernyók a növény generatív részeit fogyasztják, ha ezekhez nem jutnak hozzá a leveleken táplálkoznak. A kifejlett hernyók a talajba húzódnak bábozódni, azonban a napraforgóban egy részük a tányér szivacsos állományába fúródik be a talaj helyett. A nyár végi hernyók bábjaiból az ősz elején kelnek ki a lepkék, amelyek érzékelve a nappalok hosszának rövidülését, déli irányba elvándorolnak. Azok a késői bábok, amelyekből nem kelnek ki a lepkék szeptember elején áttelelnek, vagy a téli hideg elpusztítja azokat. Az áttelelt bábból tavasszal kifejlődő lepke helyben marad vagy észak felé vándorol tovább.

Száraz, meleg években a napraforgó egyik legfőbb kártevőjeként tartjuk számon.

Előrejelzése, védekezés:

A fiatal hernyók ellen végzett kezelések a leghatékonyabbak. Felhasználhatók például a kitinszintézist gátló készítmények. Az imágók rajzása varsás feromoncsapdákkal vagy fénycsapdákkal követhető. Amennyiben a csapdák 2-3 egyedet fognak naponta, a védekezés indokolttá válik.

Források:

Top