Kolumbiai gyökérgubacs-fonálféreg [Meloidogyne chitwoodi]

Előfordulása:

A gyökérgubacsképző fonálférgek (Meloidogynidae) családjába tartozó kolumbiai gyökérgubacs-fonálférget először az USA-ban írták le. Az EPPO régióban először Hollandiában mutatták ki az 1980-as években. Nem kizárt, hogy Európában szélesebb körben elterjedt fajról van szó, a kutatások ebben a témában folyamatban vannak. Kontinensünk több országban már bizonyították a jelenlétét, többek között 2022-es adatok szerint a szomszédos Romániában.

Leírás:

A hímek és a második stádiumú lárvák alakja fonálszerű. A nőstények körte alakúak, testük gyakorlatilag petezsákká módosult. A nőstény kutikulája nem vastagodik meg, nem alakul cisztává. A hímek 0,8-1,2 mm hosszúságúak, a nőstények 0,4-07 mm hosszúak és 0,3-05 mm szélesek. A hímek teste mindkét végén elvékonyodó.

Kártétel, kárkép:

A fertőzött növény, satnyul, hervad, a gyökereken gubacsok figyelhetők meg.

Életmód:

Tápnövényköre széles, köztük sok termesztett és vadon élő növényfaj megtalálható. A Brassicaceae család tagjai a kevésbé kedvelt tápnövényei közé tartoznak, de a különböző rasszokat vizsgálva előfordulhat ettől eltérő viselkedés is. A gyökerekben élősködik. Egy generáció kifejlődéséhez 3-4 hétre van szükség. A peték a gyökér felületén vagy a talajban találhatók. A kikelt második stádiumú lárva fertőzi a gyökereket, a gyökércsúcson vagy a sebzéseken keresztül hatolnak be a szövetek belsejébe. A bejutást követően a gazdaszervezetet óriássejtek és gubacsok létrehozására késztetik. A lárvákból 3 vedlést követően kifejlett hímek és nőstények keletkeznek. A fonál alakú hímek elhagyják a gazdanövényt és szabadon élnek. A rizoszférában gyűlnek össze, a testükkel a gyökérbe beágyazott nőstényeket keresik. A szaporodásuk egyébként nagyobb részt szűznemzéssel történik, a hímek szerepe csekély.

Előrejelzése, védekezés:

A fertőzött növényi részekkel és a talajjal könnyen széthurcolható, de a terjedése öntözővízzel is elképzelhető. Mivel gazdanövényköre széles, vetésváltással nehéz védekezni ellene. Vizsgálatokkal igazolták, hogy a mezei katáng (Cichorium intybus) vagy a borágó (Borago officinalis) hatékonyan csökkenti a számát. Bíztató eredményeket hoztak azok a kísérletek is, amelyek a talajba forgatott zöldtrágya kolumbiai gyökérgubacs-fonálféreg egyedszámának csökkentését tűzték célul.

Források:

• north_east https://www.cabidigitallibrary.org/doi/10.1079/cabicompendium.33235
• A növényvédelmi állattan kézikönyve 1. szerk.: Jermy Tibor és Balázs Klára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989