AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Esca [Phaeomoniella chlamydospora]

Kórokozó:

Az esca nem önálló szőlőbetegség, hanem a fás részeket megbetegítő összetett, komplex jelenség, amelynek hosszú éveken át tartó kialakulásában több kórokozó és káros környezeti tényező, valamint a tőkék fiziológiai állapota játszik szerepet. Ebben a betegségkomplexben a kordonkarelhalást és korai tőkepusztulást okozó Fomitiporia mediterranea, Phaeomoniella chlamidospora, és Phaeoacremonium sp. gombafajoknak van a legfontosabb szerepük. A betegség gyors lefolyású is lehet, de krónikussá is válhat.

Kártétel, tünet:

Az esca betegségkomplexhez tartozó tünetegyüttes nagyon változatos. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kórfolyamat kezdetben látens módon zajlik, továbbá a tünetek megjelenése rendszertelen, emellett tünetmentes évek is beékelődhetnek.

Időrendi sorban a következő tünetek megjelenése az esca betegségkomplex megjelenésére utal.

  • Az oltványoknál az alany vagy az oltási hely kereszt- és hosszmetszetében barna, fekete csíkozottság a fás részekben. A bélrész körüli területen sötét gumiszerű váladék termelődik. Okozója a Phaeomoniella chlamidospora és a Phaeoacremonium minimum.
  • A fiatal, akár már az egyéves tőkéken a Petri betegség. Tünetei: növekedési erély csökkenése, klorotikus, majd nekrotizálódó, elszáradó levelek, sötétedő bélrész. Az edénynyalábokból sötét gumiszerű váladék tör elő.
    • Okozója a Phaeomoniella chlamidospora, a Phaeoacremonium minimum és a Cadophora luteo-olivaceae.

  • 2-4 éves tőkéken a levelek „tigriscsíkoltsága” figyelhető meg. A fás részekben megjelenő tünetek azonosak a korábbiakban leírtakkal.
  • A fehérkorhadás kórokozója, a farontó gomba, a Fomitiporia mediterranea sebzéseken keresztül (pl. oltási helyen) fertőzi a tőkéket kiültetés után. A föld feletti fás részek korhadását okozza, sárgás színűvé, szivacsos állagúvá válnak a szövetek.
  • Idősebb tőkéken a valódi esca megjelenésekor a Fomitiporia mediterranea, a Phaeomoniella chlamidospora, és a Phaeoacremonium fajok egyszerre jelen vannak a tőkén. A tünetek a fürtökön, valamint a zöld bogyókon is megjelenhetnek himlőfoltok formájában. A beteg növények addig képesek életben maradni, amíg a víz- és tápanyagforgalmuk össze nem omlik. Ekkor a tőkék részleges vagy teljes, hirtelen hervadása, gutaütésszerű pusztulása figyelhető meg.

Biológiája, környezeti igénye:

A Phaeomoniella chlamidospora és a Phaeoacremonium fajok a szállító edénynyalábok megbetegedését okozza, a Fomitiporia mediterranea pedig a fehérkorhadás kialakulásáért felelős. Ezek a gombák a tőke fás részeinek szöveteiben élnek, a tüneteket mutató levelekből nem izolálhatók. A gombák által termelt fitotoxinok okozzák a levéltüneteket.

A fertőzési forrás a szaporítóanyag, ezen belül is az alanyok, azonban az egészséges növények telepítését követően is létrejöhet a fertőzés. Fertőzési források az elhalt tőkerészek, a metszési nyesedék. A fertőzések kapui a különféle sebzések, sérülések lehetnek.

Védekezés:

Az esca betegségkomlex elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, amely az egészséges szaporítóanyag előállításával és telepítésével kezdődik. A tracheomikózist okozó fajok metszőollóval továbbvihetők, így a metszési munkálatok során a higiénia betartása is a megelőzés fontos eszköze. A beteg oltványok és tőkék eltávolítása és megsemmisítése a betegség továbbterjedését gátolja.

Források:

Top