Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Drótférgek [Agriotes sp.]

Előfordulása:

A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. A pattanóbogárfajok jelentős hányada az Agriotes nemzetségbe tartozik, ezeket nevezik kis pattanóbogaraknak. Legismertebb fajok közülük az A. obscurus, az A. brevis, az A. sputator, A. lineatus és az A. ustulatus. Szántóföldeken a mezei pattanóbogár (A. ustulatus) a leggyakoribb, többnyire más fajokkal együttesen fordul elő. A hazai drótféreg-populáció közel 90%-át az Agriotes fajok adják.

Világszerte elterjedtek, így hazánkban is. A talajtípus függvényében alakul a drótférgek fajösszetétele egy adott területen.

Leírás:

A bogarak teste hosszú, megnyúlt (mezei pattanóbogár 8-11 mm), lapított, a potroh vége felé elhegyesedő. A hátukra fektetve a pattanószerkezetük segítségével magasra „ugranak”. A lárvák sárgák, hengeresek. Erős, kitines kültakarójuk rézdrótra emlékeztető. Rágóik fejlettek. A mezei pattanóbogár lárvái 26-30 mm hosszúak.

Kártétel, kárkép:

Fő kártételt a talajlakó lárvák okozzák. Polifág, azaz soktápnövényű fajok. A lárva szinte az összes termesztett és vadon élő növény föld alatti részén képes táplálkozni. Már a csírázó magot is tönkre tehetik, kiodvasíthatják. Megrágják a kibújó gyököcskét és rügyecskét, a kis csíranövény esetenként ki sem kel. Ha már szik- vagy 1-2 lombleveles állapotban van a növény, a drótférgek kártételére a hervadás hívja fel a figyelmet.

A kalászosok gyökerét is megrágja, aminek hatására a gabona föld feletti része sárgul, a vezérhajtása elbarnul. A növény enyhe húzás hatására könnyen elszakad a tövénél. A súlyosan károsított növény elpusztul.

A szója gyökerét megrágja, sőt vetőmag alakban is károsítja. A drótféreg-kártétel hatására a szója levelei sárgulnak, barnulnak és elhalnak.

A kukorica gyökerét, gyökérnyaki részét megrágja, sőt vetőmag alakban is károsítja. A drótféreg-kártétel hatására a kukorica levelei a csúcstól visszafelé sárgulnak, barnulnak és elhalnak.

A kártétel mértéke függ a károsított növény térállásától és a korától. Tág térállásúaknál nagyobb pusztítást tudnak végezni, mert a szomszédos növények nem tudják pótolni a kieső termést. A fiatal növények érzékenyebbek, az idősebbek kiheverhetik a károsítást.

Életmód:

A pattanóbogarak fejlődése 3-5 évig tart. A lárvák, a talajban élnek, fejlődésük utolsó évében ott bábozódnak be, az imágók augusztusban rajzanak. A bogár áttelel, majd tavasszal a felszínre jön, érési táplálkozás folytat virágzó fűféléken, de szívesen látogatja a táblaszegélyeken növő ernyős- és fészkesvirágzatú növényeket is. Párosodást követően a növénnyel borított talajba helyezi el tojásait egyesével vagy csomókban. A bogarak virágport fogyasztanak. Nyáron a lárvák zöme a talaj felső 25 cm-es rétegében található, szeptembertől mélyebbre húzódnak, a felső 35 cm-es rétegből teljesen eltűnnek. Fiatal lárva állapotukban szaprofág életmódot folytatnak, humusszal, lebomló anyagokkal, korhadékkal táplálkoznak. L2-es stádiumtól viszont fokozatosan fitofággá válnak.

A csapadékos időjárást és a kötöttebb savanyú erdei és a réti talajokat kedvelik. Nedves talajban jóval könnyebben mozognak.

A pattanóbogár-lárvák érzékelik a talajban a gyökerek által kibocsátott szén-dioxidot, így könnyen megtalálják a táplálékukat.

Előrejelzése, védekezés:

Alapvetően a nagy tenyészterülettel rendelkező növényfajokban okoz komolyabb károkat. Napraforgó ne kerüljön gyeptörésekbe vagy pillangósok feltörése utána. A táblaszéleken a nagy termetű fészkes és ernyős virágzatú növények a pattanóbogarakat vonzzák, ezért ezek gyérítésére külön figyelmet érdemes fordítani.

A drótféreg-népesség kvadrát módszerrel vagy feromon-csapdákkal követhető nyomon. A négyzetméterenkénti 1–2 lárva már jelentős gazdasági kárt képes okozni.

Csávázással vagy talajfertőtlenítő szerrel lehet védekezni a drótféreg ellen.

Kalászosokban ritkán van szükség a talajlakók elleni védekezésre, mert a növényállomány sűrű, így a kártétel többnyire nem jelentős, de előfordulhat nagyobb kártétel is. Alapvetően a nagy tenyészterülettel rendelkező növényfajokban okoz komolyabb károkat.

Források:

Top