Almamoly [Cydia pomonella]
Előfordulása:
A sodrómolyok családjába (Tortricidae) tartozó almamoly szinte az egész világon elterjedt, Magyarországon is megtalálható. Az alma egyik legfontosabb kártevője, a termést súlyosan károsíthatja, elpusztíthatja és piacképtelenné is teheti.
Leírás:
Az imágó szárnyfesztávolsága 18-20 mm. Az első pár szárny alapszíne hamu- vagy barnásszürke, rajta hullámosan lefutó, sötét színű harántcsíkok láthatók. A szárny végén bronzos tükörfolt figyelhető meg. Hátsó szárnya barnásszürke, lekerekített. A kifejlett hússzínű, szürkésrózsaszín hernyók 15-16 mm hosszúságúak.
Kártétel, kárkép:
Az almamoly mérsékelten polifág, tápnövényei közül az alma a legjelentősebb, de pl. körtén, kajszin, szilván, dión, szelídgesztenyén is ki tud fejlődni. Egy almát általában egy lárva károsít. A hernyó a gyümölcsben magházig hatoló járatot készít. A bejutási pontnál a nyílás ürülékkel tömött. A kijutási pont nagyobb, észrevehetőbb. A fiatal fertőzött termések, amelyeket az almamoly első nemzedékének hernyói károsítanak lehullanak. A következő generáció viszont már nem okozza az alma pusztulását, azok beérnek. A hernyó a magokat is megrágja. A kirágott magház helyén rágcsálék- és ürülékszemcsék találhatók. Ha a termések érintkeznek, a lárva gyakran átfurakodik a szomszédos gyümölcsbe. Az almamoly által okozott sérülések kaput nyithatnak a moníliafertőzésnek.
Életmód:
Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik, de időnként, meleg nyarakon egy harmadik részleges is előfordulhat. A telet fejlett hernyó alakban, gubóban tölti a fák kéregrepedéseiben, fűcsomók alatt és más rejtekhelyeken. Kora tavasszal bábozódik be hernyó, az első nemzedék lepkék májusban, júniusban rajzanak. A megtermékenyített nőstények az alma felületére, a kocsányra, a levelekre rakják tojásaikat egyesével. A kis hernyók rövid felületi rágást követően befúrják magukat a termésekbe. Kezdetben a terméshéj alatt tartózkodnak, majd az első vedlést követően a magház felé veszik az irányt. A magházat elérve a magokat fogyasztják. Ha kifejlődtek öt vedlést követően, egy újabb járatot rágnak az almába, majd elhagyják a termést. Nyomukban a gyümölcshús és a magház rágcsálékkal és ürülékkel szennyezett. A hernyók a talajban szövedék között bábozódnak. A második nemzedék lepkéi augusztusban repülnek.
Előrejelzése, védekezés:
Hatékonyan lehet védekezni az almamoly ellen a feromon légtértelítéses módszerrel vagy a hernyókat pusztító almamoly granulózis vírussal. Inszekticides kezelésre is lehetőség van. Ennek pontos ideje a rajzásdinamika nyomon követésével határozható meg. Ehhez fény- és szexferomoncsapdák használhatók vagy effektív hőösszeg-számítás végezhető. A telelő lárvák ellen az őszi, tél végi lemosó kezelés ajánlott. A telelni vonuló lárvák száma a fatörzsekre rögzített hernyófogó övvel is gyéríthető.
Források:
- Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
- A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
- M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
- Ripka Géza: Növények integrált termesztése I., NAKVI
- Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007:
- north_east https://www.scribd.com/document/370535271/Rovartan-gyakorlati-jegyzet-Novenyvedelmi-allattan
- north_east https://mezohir.hu/2021/02/18/az-almamoly-karositasa-es-vedekezes-ellene-mezogazdasag/