Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Szőrös disznóparéj [Amaranthus retroflexus]

Életforma:

A disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó T4-es (tavasszal csírázó, nyár utói egyéves) életformacsoportú gyom.

Előfordulása:

Kozmopolita növény, géncentruma Észak-Amerikában van. Egyik legveszélyesebb gyomnövény, világszerte mintegy 60 féle kultúrában fordul elő. Európában először 1750-ben Svédországban jelent meg, majd a következő évszázad során széles körben elterjedt. Hazánkban is gyakori. Jellemzően a kapás növények gyomfajai közé tartozik.

  • Repcében akkor jelenik meg, ha ritka az állomány.
  • Kukoricában is gyakori. Az V. Országos Gyomfelvételezés (2007-2008) eredményei alapján a kukorica domináns nyárutói gyomnövényeinek listájában az 5. helyet foglalja el, a nyár eleji gyomok között pedig a 4. helyen szerepel.
  • Napraforgóban és szójában is gyakori.

Bolygatott területeken, utak szélén, városokban, vasúti töltések mentén, valamint a szántókon, szőlő- és gyümölcsültetvényekben fordul elő.

  • A 2002 és 2004 között, a szőlőültetvényekben végzett első országos gyomfelvételezés szerint a szőrös disznóparéj az első 10 leggyakoribb gyomfaj között szerepel.

Károsítása:

Szántóföldi kultúrák:

A tápanyagokat gyorsabban és nagyobb mennyiségben veszi fel, valamint raktározza el, mint a vele egy területen fejlődő kultúrnövények. Együtt csírázik tavasszal a napraforgóval, a kukoricával és a szójával, amelyeknek a legvédtelenebb fejlődési állapotában már jelen van. . A kelő és a fiatal repce különösen érzékeny a gyomok, így a szőrös disznóparéj károsító hatására is. Meleg őszön, csak későn érkező fagyok esetén hosszú ideig versenytársat jelenthet a repcének.

A későbbiek során hatalmas termetével elfoglalja a növények életterét, beárnyékolja a területet. Megnehezítheti a betakarítást.

Csírázásgátló hatású anyagokat is termel. Pollenje allergizáló hatású.

Kertészeti kultúrák:

Különösen a fiatal gyümölcsültetvényekben jelenthet nagyobb veszélyt ez a nagy termetű, széles levelű gyomnövény. A fő kártétele a talaj kiszárítása, a vízkészlet felhasználása. Emellett csökkenti a talaj tápanyagkészletét, valamint árnyékló hatása révén mérsékli a talaj hőmérsékletét, ami a cseresznyénél, a meggynél, az almánál, a szilvánál, az őszi és kajszibaracknál, valamint a még sekélyen gyökerező fiatal szőlőnél elhúzódóbb, vontatottabb tápanyagfelvételt eredményezhet. Az elgyomosodott ültetvény mikroklímája nedvesebbé válik, ami kedvez a kórokozók terjedésének.

Csírázásgátló hatású anyagokat is termel. Pollenje allergizáló hatású.

Életmód:

Egyéves növény. A talaj iránt nem igényes, savanyú és meszes talajokon egyaránt megél, mégis legnagyobb tömegben a laza, tápanyagdús homoktalajokon telepszik meg. Melegkedvelő faj, csak későn kezd csírázni. Fényben és sötétben is csírázik, de a fény serkenti a kelést. A szárazságstressz idején is hatékonyan fotoszintetizál (C4-es fotoszintetikus út), ez fokozza a versenyképességét a többi gyommal szemben is. Mivel a C4-es fotoszintézis zárt gázcserenyílások mellett is végbe megy (ekkor a fénylégzés során keletkezett szén-dioxidot köti meg a növény), kevesebb vizet párologtat el. Nagyon fényigényes faj. Első nagy virágzási hulláma május első dekádjában van, de virágai a későbbiek során is folyamatosan nyílnak.

Morfológia:

A szőrös disznóparéj egyéves, magas, 100-200 cm-re megnövő növény. Erőteljes szára általában elágazó. Vastag pelyhesen szőrözött.

Csíranövény: Sziklevelei hosszúkás szálasak, a fonákon antociános, lilás-vöröses színűek. A sziklevelek csúcsukon hegyesek, alapjuknál hosszú nyélbe hegyesedők. A sziklevél alatti szárrész vörös.

Gyökérzet: Rövid karógyökere van, de a vékony gyökerei 1 m mélyre hatolnak a talajba.

Lomblevelek: Tojásdad alakú levelei nyélbe keskenyedően hosszú nyélen ülnek. A levélcsúcs tompa, enyhén kicsípett. A levelek színe szürkészöld, a fonákuk vöröses. Az erek a fonákon molyhosak.

Virág: A virágzat vastag, tömött. A felső virágcsomók végálló, levél nélküli fürtben egyesülnek. Az előlevél szúrós.

Termés: Kupakkal nyíló toktermése van. Lencse alakú, 1 mm hosszúságú a magja. A felszíne sima, színe fényes fekete, néha vöröses árnyalatú. A magon éles perem figyelhető meg. Magprodukciója hatalmas, növényenként akár félmillió is érlelhet. A magok 10-40 évig őrzik meg csírázóképességüket.

Védekezés:

Napraforgó:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el az újabb táblákat. Fontos szempont a maghozás megakadályozása.

Ha a napraforgó előveteménye kalászos gabona volt, akkor az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a szőrös disznóparéj is. A fiatal 2-4 leveles gyomnövények mechanikai úton megsemmisíthetők. Tavasszal a kelő gyomok sorközművelő kultivátorral történő irtása is az integrált védekezés része. Olyan vetésszerkezet kialakítására célszerű törekedni, amely nem kedvez a szőrös disznóparéj felszaporodásának.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanikai védekezéssel kombinációban. A tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal szőrös disznóparéj növények kémiai úton is elpusztíthatók. Tavasszal preemergens kezeléssel, esetleg állománypermetezés formájában lehet védekezni ellene. Fontos, hogy az első 6-8 hétben, míg kifejlődik a napraforgó jó gyomelnyomó képességét biztosító 6-8 levele, tisztán lehessen tartani a táblát a szőrös disznóparéjtól. A gyomnövény elleni kémiai védekezést megnehezíti, hogy kialakultak a triazinrezisztens biotípusai. A kezelések kiválasztása során ismerni kell, hogy érzékeny vagy rezisztens biotípus ellen kell-e fellépni.

A herbicidrezisztenciát hordozó napraforgó hibrideknél – a típustól függően – az imazamox (Clearfield, Clearfield Plus technológia) vagy a tribenuron-metil (ExpressSun) hatóanyag állománykezelés formájában eredményesen alkalmazható a szőrös disznóparéj ellen.

Kukorica:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el az újabb táblákat. Fontos szempont a maghozás megakadályozása.

Ha a kukorica elővetemény kalászos gabona volt, akkor az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a szőrös disznóparéj is. A kelő fiatal 2-4 leveles gyomnövények mechanikai úton megsemmisíthetők. Tavasszal a kukoricában kelő gyomok sorközművelő kultivátorral történő irtása is az integrált védekezés része. Olyan vetésszerkezet kialakítására célszerű törekedni, amely nem kedvez a szőrös disznóparéj felszaporodásának.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanika védekezéssel kombinációban. A tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal szőrös disznóparéj növények kémiai úton is elpusztíthatók. Tavasszal preemergens kezeléssel vagy állománypermetezés formájában lehet védekezni ellene. Az atrazin hatóanyagú gyomirtó szerek rendszeres használata miatt kialakultak a triazinrezisztens biotípusai is.

Repce:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el az újabb táblákat.

Mechanikai úton tarlóhántással lehet védekezni ellene. Fontos szempont a maghozás megakadályozása. Olyan vetésszerkezet kialakítására célszerű törekedni, amely nem kedvez a szőrös disznóparéj felszaporodásának.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanika védekezéssel kombinációban. Bár a T4-es életformacsoportú gyomok a hideg megjelenésével elpusztulnak, mégsem érdemes kihagyni az ellenük való védekezést, mert sokszor csak későn érkeznek az első fagyok, ami azt jelenti, hogy hosszan a területen vannak, ráadásul pontosan abban az időszakban, amikor legérzékenyebb a repce, gyomelnyomó képessége a legkisebb. A szőrös disznóparéj elleni kémiai védekezést megnehezíti, hogy kialakultak az atrazinrezisztens biotípusai. A kezelések kiválasztása során ismerni kell, hogy érzékeny vagy rezisztens biotípus ellen kell-e fellépni.

A Clearfield gyomirtási rendszerben használt herbicidek a kétszikű gyomok, így a szőrös disznóparéj ellen is megoldást jelentenek. Az imazamox hatóanyagot tartalmazó készítmények használatára kizárólag imidazolinon-ellenálló repcében van mód.

Szója:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el az újabb táblákat. Fontos szempont a maghozás megakadályozása.

Ha a szója előveteménye kalászos gabona volt, akkor az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a szőrös disznóparéj is. A fiatal 2-4 leveles gyomnövények mechanikai úton is megsemmisíthetők. Tavasszal a kelő gyomok sorközművelő kultivátorral történő irtása is az integrált védekezés része. Olyan vetésszerkezet kialakítására célszerű törekedni, amely nem kedvez a szőrös disznóparéj felszaporodásának.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanikai védekezéssel kombinációban. A tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal szőrös disznóparéj növények kémiai úton is elpusztíthatók. Tavasszal preemergens kezeléssel, majd állománypermetezés formájában lehet védekezni ellene. Fontos, hogy a szója fejlődésének az első 6-8 hétben tisztán lehessen tartani a táblát a szőrös disznóparéjtól. Ezután már kialakul a szója kellő gyomelnyomó képessége, ami majd a vegetáció vége felé kezd gyengülni. A gyomnövény elleni kémiai védekezést megnehezíti, hogy kialakultak a triazinrezisztens biotípusai. A kezelések kiválasztása során ismerni kell, hogy érzékeny vagy rezisztens biotípus ellen kell-e fellépni.

Cseresznye-Meggy:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el a még mentes területeket. Fontos szempont a maghozás megakadályozása.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a szőrös disznóparéj is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később az ültetvény sorközeiben kelő gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A fasorokból mechanikai úton is eltávolítható. Mulcsozással (pl. szalmával történő talajborítás) és fekete fóliás talajtakarással is mérsékelhető a gyomosodás.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A telepítés előtt végzett tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal szőrös disznóparéj növények kémiai úton is irthatók. A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, a cseresznye- és meggyültetvény sorközeiben és a sorok közt kémiai úton is elpusztítható a szőrös disznóparéj. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön a cseresznye vagy a meggy levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. A sarjhajtásképzésre hajlamos meggy esetében a permetezéskor figyelmet kell fordítani arra, hogy a sarjhajtásokra se kerüljön a gyomirtó szerből, mert ezeken keresztül is felszívódnak a hatóanyagok, amik a gyümölcsfán szintén fitotoxikus tüneteket okozhatnak.

Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Mivel az almánál sekélyebben helyezkedik el a cseresznye- és meggyfák gyökérzete a talajherbicidek használata esetén körültekintően kell eljárni. Az engedélyezett dózisból az alacsonyabbat ajánlott választani. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés.

Alma:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek: Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el a még mentes területeket. Fontos szempont a maghozás megakadályozása.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a szőrös disznóparéj is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később az ültetvény sorközeiben kelő gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A fasorokból mechanikai úton is távolítható el. Mulcsozással (pl. szalmával történő talajborítás) és fekete fóliás talajtakarással is mérsékelhető a gyomosodás.

Kémiai védekezés: Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanikai védekezéssel kombinációban. A telepítés előtt végzett tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal szőrös disznóparéj növények kémiai úton is irthatók. A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, az almaültetény sorközeiben és a sorok közt kémiai úton is elpusztítható a szőrös disznóparéj. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön az alma levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés.

Szőlő:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el a még mentes területeket. Az ellene való védekezés során fontos szempont a maghozás megakadályozása. Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a szőrös disznóparéj is. A talaj-előkészítés is hozzájárul a leendő szőlőültetvény területének gyommentesítéséhez. A fiatal telepítés kezdeti gyomosodását a talajba dolgozott szerves trágya gyommagkészlete is befolyásolhatja. Az első években inkább a magról kelő egy- és kétszikű gyomok megjelenésére lehet számítani. Széles sorközzel telepített ültetvény esetén a gyomok agrotechnikai szabályozására több lehetőség van. A sorközökben megjelenő természetes gyepvegetáció rendszeres kaszálása, a sekélyen gyökerező, kis víz- és tápanyagigényű növénykeverékek vetése, illetve zöldtrágyanövények alkalmazása ezek közé tartozik. A sorközök művelésével mechanikai úton pusztíthatók a gyomok tárcsázással, kombinátor, talajmaró vagy forgókapás sorművelők használatával. Az agrotechnikai és a mechanikai módszer kombinálása is előfordul, a sorközönként váltakozva lehet alkalmazni a két eljárást. A sorok tisztántartása mechanikai úton kitérős vagy oldalazó művelőeszközök használatával oldható meg. Az agrotechnikai módszerek a talajtakarásra vonatkoznak. Felhasználhatók különböző mulcsanyagok vagy fekete takarófólia. A mulcsanyag sokféle lehet, szalma használatakor a pentozán hatást is figyelembe kell venni, illetve rágcsálók megjelenésére is számítani lehet, de a tűzveszélyt is növeli.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A telepítés előtt végzett tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal szőrös disznóparéj növények kémiai úton is irthatók. Gyomirtó szeres kezelésre az ültetvénytelepítés előtt szükség van, amikor a cél a terület gyomoktól való megtisztítása totális hatású herbiciddel. Szőlőültetény soraljában kémiai úton is elpusztítható a szőrös disznóparéj. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés.

Szilva:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el a még mentes területeket. Fontos szempont a maghozás megakadályozása.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a szőrös disznóparéj is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később az ültetvény sorközeiben kelő gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A fasorokból mechanikai úton is eltávolítható. Mulcsozással (pl. szalmával történő talajborítás) és fekete fóliás talajtakarással is mérsékelhető a gyomosodás.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A telepítés előtt végzett tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal szőrös disznóparéj növények kémiai úton is irthatók. A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, a szilvaültetvény sorközeiben és a sorok közt kémiai úton is elpusztítható a szőrös disznóparéj. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön a szilva levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. A sarjhajtásképzésre hajlamos szilva esetében a permetezéskor figyelmet kell fordítani arra, hogy a sarjhajtásokra se kerüljön a gyomirtó szerből, mert ezeken keresztül is felszívódnak a hatóanyagok, amik a gyümölcsfán szintén fitotoxikus tüneteket okozhatnak.

Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Mivel az almánál sekélyebben helyezkedik el a szilvafák gyökérzete a talajherbicidek használata esetén körültekintően kell eljárni. Az engedélyezett dózisból az alacsonyabbat ajánlott választani. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés.

Őszi-Kajszi barack:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Mivel a kis méretű, könnyű magjai a szél, a víz és az állatok közvetítése mellett az emberi tevékenység során is terjednek, megelőzésként érdemes a mezőgazdasági gépeket tisztán tartani, hogy ne fertőzzék el a még mentes területeket. Fontos szempont a maghozás megakadályozása.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a szőrös disznóparéj is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később az ültetvény sorközeiben kelő gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A fasorokból mechanikai úton is eltávolítható. Mulcsozással (pl. szalmával történő talajborítás) és fekete fóliás talajtakarással is mérsékelhető a gyomosodás.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A telepítés előtt végzett tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal szőrös disznóparéj növények kémiai úton is irthatók. A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, az őszibarack- és kajsziültetvény sorközeiben és a sorok közt kémiai úton is elpusztítható a szőrös disznóparéj. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön az őszibarack vagy a kajszi levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Mivel az almánál sekélyebben helyezkedik el az őszibarack- és kajszifák gyökérzete a talajherbicidek használata esetén körültekintően kell eljárni. Az engedélyezett dózisból az alacsonyabbat ajánlott választani. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés.

Források:

Top