Pipacs [Papaver rhoeas]

Élettana

Fénykedvelő, ősztől késő tavaszig csírázó egynyári és/vagy kétnyári, magról szaporodó gyomnövény, nedve tejes. Kedveli a friss, tápanyagban gazdag, vízzel jól ellátott meszes vályog- vagy agyagos talajokat.

Előfordulás

Őszi és tavaszi gabonafélék, olajrepce.

Jellegzetességek

Sziklevelei aprók, keskenyek, lándzsa formájúak, hegyesek, az első levelek szárasak. Levelei: elsődleges levelei épek, szárasak, szőrtelenek, másodlagos levelei fogazottak, sörtés szőrökkel, szabdaltak, felső levelei általában három részre osztottak, ülők. Virágai többnyire skarlátvörösek, középen sötét folttal - a virág egyedül áll a szár csúcsán. A tálformájú szirmok virágzást követően leesnek. Termése tojás alakú, alapjánál sima, növényenként 10 000 - 20 000 magot tartalmaz. Magjai vese alakúak, összenyomottak, sötétbarna színűek, a talajban rendkívül hosszú ideig csíraképesek maradnak. Gyakran előfordul, hogy földmunkákat követően ezek a virágok ott is megjelennek, ahol a munkák idején nem nőtt pipacs. A csírázás 2 és 13 °C között megy végbe.