Napraforgó árvakelés [Helianthus annuus]
Életforma:
A napraforgó az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó T4-es (nyárutói egyéves) életformacsoportú termesztett kapás növény.
Előfordulása:
Észak-Amerika nyugati feléről származik. Az indiánok élelmiszernövényként tartották számon és termesztették. Európába az 1500-as években spanyol hódítók hozták be és eleinte dísznövényként termesztették. Gyomként növő napraforgó az egész országban megtalálható, kiemelkedő mennyiségben van jelen Komárom-Esztergom, Nógrád és Tolna megyében. A termesztett köles után a második legfontosabb kultúrgyom a szántóterületeinken az V. Országos Gyomfelvételezés (2007-08) adatai alapján. Elsősorban a kapás kultúrákban, így a kukoricában is megjelenik a napraforgó okozta gyomprobléma.
Károsítása:
Az elpergett magok a csapadék hatására kikelnek a tarlón vagy elfekszenek és következő tavasszal a kukoricatáblában gyomosítanak. Gyors növekedése alkalmassá teszi a napraforgót arra, hogy komoly versenytársként lépjen fel a kukoricával szemben. A Helianthus annuus fajon belül létezik gyom, kultúrnövény és vad változat.
A betakarításkor elpergett kaszatok a talajművelés során lekerülnek a talaj mélyebb rétegeibe, de a napraforgó akár 25-30 cm-ről is képes kicsírázni. Kelése elhúzódó, ez megnehezíti az ellene való védekezést.
Allelopatikus tulajdonságai is segítik a terjedését.
Életmód:
A napraforgó jó alkalmazkodóképességű növény, jól viseli az eltérő környezeti feltételeket.
Kiterjedt gyökérrendszerének köszönhetően jól tűri a szárazságot, hozzájut a talajban megkötött vízhez, továbbá a tápanyag-hasznosító képessége is kiváló. Mindebben segíti az is, hogy C4-es fotoszintézisű növény. A talajra nem igényes, sokféle talajtípuson megél a szélsőségeseket leszámítva, azonban kedvelei a tápanyagdús területeket.
Meleg- és fénykedvelő növényfaj, csírázása 5 Celsius-fokos napi átlagos hőmérséklet felett indul meg.
Morfológia:
A napraforgó egyenes, felálló, erőteljes szárú, 1-2,5 m magasságot elérő növény. Hengeres, dudvás szárát bél tölti ki. A gyom napraforgó szára gyakran elágazik.
Csíranövény: A húsos sziklevelek alakja ovális vagy négyszög alakú akár 3 cm hosszúak is lehetnek. Nappal vízszintesen, éjszaka ferdén állnak. A sziklevelek alatti szárrész színe a zöldtől az antociános vörösig terjedhet.
Lomblevelek: A napraforgónak szórt állású, hosszú nyelű, nagy, szív alakú levelei vannak, amelyek serteszőröktől érdesek. A fonák rendszerint sűrűbben fedett szőrökkel, mint a levél színe. A levél fogazata általában derékszögű fűrészes.
Gyökérzet: Jól fejlett, mélyre hatoló, dúsan elágazó, főgyökérzettel rendelkezik. A főgyökér orsó alakú. Az oldalgyökerek vízszintesen futnak a talaj felszínéhez közel, majd azokból mélyre hatóló és elágazó újabb gyökerek fejlődnek, így alaposan átszövi a napraforgó a talaj felső bő fél méteres rétegét. A talajfelszínhez közeli gyökerek fejlődését a csapadék serkenti.
Virág: Fészekvirágzata van. A kemény fészekpikkelyekkel körülvett tányér átmérője 10-40 cm. A virágzatban nyelves és csöves virágok helyezkednek el. A sugarasan elhelyezkedő, általában meddő nyelves virágok sárgák, 6-10 cm hosszúak, 2-3 cm szélesek. A hímnős csöves virágok szabályos körökben állnak, amelyeket egymástól a vacokpelyva választ el.
Termés: Az egy magot tartalmazó kaszattermése fajtától függően változó színű és nagyságú. Növényenként 9600-22.500 magot érlel. A magok a talajban 4-5 évig őrzik meg a csírázóképességüket.
Védekezés:
Agrotechnikai módszerek:
A tarlón kelő napraforgó a tarlóápolás során elpusztítható, a későn kelő egyedek pedig a tél beköszöntével elfagynak. A kukoricatáblában kelő napraforgó mechanikai úton, sorközművelő kultivátorral ritkítható.
Kémiai védekezés:
Komplex védekezési technika a gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai védekezéssel kombinációban.
Preemergens, korai vagy normál posztemergens kezelés során pusztítható kémiai úton a napraforgó a kukoricatáblában.
A napraforgó árvakelés okozta problémát tetézi az, hogy az imidazolinon rezisztenciát és a tribenuron-metil toleranciát hordozó hibridek elpergett magjaiból kikelő utódnemzedék részben hordozza a szülői tulajdonságokat, ami megnehezíti az ellenük való herbicides védekezést, hiszen az árvakelésben számolni kell a gyomirtó szerekkel szembeni bizonyos fokú rezisztenciával. Az árvakelésű napraforgók tulajdonságai tehát változatosak, hiszen hordozzák a szülő fajták tulajdonságait, amelyek különböző mértékben jelennek meg.
Források:
Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Szerk.: Novák Róbert et al. Vidékfejlesztési Minisztérium ÉFNTO. Budaest, 2011
north_east https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2002/4/novenytermesztes/a-napraforgo-termesztese
download https://www.xn--krinfo-wxa.hu/sites/default/files/001_4_1_napraforgo.pdf