AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Nagy csalán [Urtica dioica]

Életforma:

A csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó lágyszárú, G1-es (talajban telelő évelő tarackos, rizómás fajok) életformacsoportú gyomnövény.

Előfordulás:

Eurázsiai származású, kozmopolita növény. Az egész országban előfordul. Nedves, üde, humuszanyagokban gazdag területeken szaporodik el. Parlagokon, utak mentén, ligeterdőkben, erdőszéleken elterjedt faj. Gyümölcs- és szőlőültetvények sorközeiben is gyomosít.

Károsítása:

Elfoglalja a kultúrnövény élőhelyét, sűrű, vízszintes irányú terjedésével szinte megfojta azokat. Hatalmas gyökértömegével kiszárítja a talajt, felhasználja a tápanyagkészlet jelentős részét. Ha a fasorokban jelenik nagy mennyiségben komoly termésveszteséget tud okozni. A szárat és a leveleket mirigyszőrök fedik. Ezek csúcsi része törik le, amikor a bőrrel érintkezik a levél. A szőrök bőrbe hatolásával jut be a szervezetbe a többek között hangyasavat és hisztamint is tartalmazó a mirigyváladék, ez váltja ki bőr kipirosodását és a kellemetlen égető érzést.

A többéves ültetvényekben, ahol az évelő gyomfajok válnak dominánssá okozhat komoly gondokat.

Életmód:

Évelő növény. A nedvességet kedveli, nyirkos, nitrogéndús talajok jelzőnövénye. Homokos és vályogtalajokon érzi jól magát. Ivartalan úton kúszó rizómái segítségével terjed. A szárcsomókon felfelé hajtások fejlődnek, lefelé hajtás eredetű gyökerek alakulnak ki. Nagy mennyiségű magot termel.

Morfológia:

A nagy csalán évelő, tarackos, nagy termetű, 50-150 cm magas bokros, nem elágazó szárú növény. Üreges szára négyszögletű. A növényt egyszerű és fullánkszőrök borítják.

Csíranövény: Levélnyélen ülő sziklevelei széles tojásdad alakúak. Csúcsuk enyhén kicsípett, alapjuknál lekerekített vagy szív alakú. A sziklevél alatti szárrész fehéres zöldes. Az első levelek átellenesek, hosszúkás tojásdadok, szélük fűrészes, nyelesek. Minden levél csípős szőrökkel borított.

Lomblevelek: A nyélen ülő levelek keresztben átellenesen nőnek. Alakjuk hosszúkás tojásdad, szélük fűrészfogas. A levélcsúcsnál lévő fog nagyobb a többinél. A levélváll lekerekített vagy szíves.

Gyökérzet: Függőlegesen elhelyezkedő gyöktörzse elágazó gyökérben folytatódik. Gyöktörzséből induló vízszintesen kúszó tarackokkal hálózza be a talajt.

Virág: Virágai levélhónalji füzérekben állnak. Általában kétlaki. A nővirágok hosszabb oldalágúak, lecsüngők, míg a hímvirágok rövidebb oldalágúak és felfelé állók. A virágtakaró zöldes színű. Júniustól szeptemberig virágzik.

Termés: Makkocska termése 1-1,2 mm hosszúságú. Alakja tojásdad, oldalról lapított. Alapja lekerekített, csúcsa hegyes. Színe fényteles sárga vagy sárgásszürke. Növényenként körülbelül 15.000-30.000 db magot hoz.

Védekezés:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek: Mivel a mélyebb talajforgatást nem viseli nagy jelentősége van a mechanikai irtásának. Amennyiben a vetésváltásba olyan kultúrák kerülnek (egyéves szűk sortávolságú), amelyek nem kedveznek a nagy csalán fejlődésének, terjedése megállítható. A rendszeres forgatásos talajművelést nem viseli el. Az ültetvények sorközeinek ismétlődő művelésével ritkítható. A sorok mulcsozása vagy fekete fóliás takarása átmenetileg gátat szab a szaporodásának. Mivel évelő növény, a mulcsréteget egy idő után átnövi. A gyepesített sorközök kaszálásával a maghozás akadályozható meg.

Kémiai védekezés: Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanika védekezéssel kombinációban. A gyomirtó szeres kezelés a nagy csalán virágzás előtti állapotában a leghatékonyabb. A fasorok permetezésekor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön az alma levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki.

Forrás:

Top