Mezei acat [Cirsium arvense]
Életforma:
Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó évelő, G3-as (szaporítógyökeres) életformacsoportba tartozó gyomnövény.
Előfordulás:
Eurázsiai-mediterrán elterjedésű faj, amely országszerte közönséges gyomnövénynek számít. Szántóföldi kultúrákban, szőlő- és gyümölcsültetvényekben, tarlókon, parlagon hagyott területeken és útszéleken fordul elő.
Felszaporodáshoz hozzájárult a helyenként alkalmazott egyoldalú szulfonil-karbamid használat is, mivel ez a hatóanyag a föld alatti szaporítóképletek ellen nem eléggé hatékony.
Károsítása:
Hatékony vegetatív terjeszkedésének köszönhetően nagyon jó a kompetíciós képessége. A többéves almaültetvényekben nagy gyomborítást érhet el. Rövid időn belül hatalmas zöldtömeget és gyökérzetet képes fejleszteni, ami ahhoz vezet, hogy elvonja a vizet és a tápanyagokat a haszonnövények elől. Ha a fasorokban szaporodik fel komoly termésveszteséget képes okozni. Hatalmas termetével belenőhet a fák ágai közé megnehezítve ezzel a szüretet. Olyan allelopatikus hatású anyagokat is termel, amelyek akadályozzák más növények csírázását, fejlődését. Különösen meleg időjárású őszökön feltűnő a jelenléte. Az almaültetvényekben végzett első országos gyomfelvételezés (2002-2004 között) adatai szerint az átlagos borítási sorrendben az első 10 gyomfaj között szerepelt.
Életmód:
Talajtípusokban nem igazán válogat, a tápanyagban gazdag talajban erőteljes fejlődésnek indul. A száraz homoktalajokon ritkábban fordul elő.
Magról és vegetatív úton is képes szaporodni. Magtermelése jelentős mennyiségű. Gyökérzete nagy tömegű, a talaj felső 20-40 cm-es rétegében helyezkedik el, de 3 méter mélységig is lehatolhat. Gyökértarackjain lévő rügyeiből sarjhajtások fejlődhetnek, így nő évről évre az acat által elfoglalt terület. Gyöktörzse a talajban nagy területen szerteágazó. Gyakran a mezőgazdasági munkák során felaprózott gyökérdarabok (tarackok) formájában jut el új területekre, talajművelő gépekre, a traktorok kerekeire tapadva.
Morfológia:
Szára mereven álló, 30-150 cm magasra nő. A növény felső része erősen ágas és sűrűn leveles.
Csíranövény: Sziklevelei majdnem négyszögletesek, csúcsukon kicsípettek. A sziklevél alatti szárrész vöröses.
Gyökérzet: Gyökere akár 3 m mélységbe is lehatol a talajba, oldalirányba akár 5 méterre is eljuthat, gyöktörzse nagy területen szerteágazik.
Lomblevelek: Levelei változók; lándzsásak vagy mélyen hasogatottak, szúrósak. A felső levelek ülők. A levelek alakja szerint több változata különböztethető meg.
Virág: A fészkek kicsik, sátorozó bugában állók. A mezei acat kétlaki növény. A virágok fészkei lilák, pirosaslilák. Júliustól szeptemberig virágzik.
Termés: Termése bóbitás kaszat. Jelentős mennyiségű magot termel növényenként, 1500-tól akár 40.000-ig. A magokat a röpítőszőrök segítik a terjedésben. A magok a talajban 5-6, de akár 20 évig is megőrizhetik csírázóképességüket.
Védekezés:
Agrotechnikai módszerek:
Kifejezetten kedvező a mezei acat terjedése szempontjából a sekély talajművelés, mert a feldarabolódott gyökértarackok fejlődésnek indulnak és új növényegyedeket képeznek. Viszont a mélyműveléssel csökkenthető a terjedése. Ismétlődő és célzott talajműveléssel lehet felvenni a gyomnövény ellen a küzdelmet. A mélyművelés, így a mélyszántás a tartalék-tápanyagok felhasználására készteti a növények föld alatti részeit, ami a gyengülésükhöz, végső soron a pusztulásukhoz vezet. Éppen ezért az acat elleni védekezést az előveteményben kell elkezdeni. Az új almaültetvényt csak acatmentes területen célszerű telepíteni.
Fontos a mezőgazdasági és kertészeti gépek tisztán tartása annak érdekében, hogy ne kerüljön be járószerkezetekre tapadva a fertőző anyag, a feldarabolódott tarackok, a magok az ültetvény területére. A sorközök kaszálásával a maghozás akadályozható meg. A sorok takarásával is csökkenthető a kártétele. Mivel évelő növény, a mulcsréteget egy idő után átnövi.
Kémiai védekezés:
A növényvédő szeres védekezés elsősorban tarlókezelés formájában az évelő gyomnövények tömeges kihajtása esetén szükséges. A tarlón végzett talajmunkákkal felaprítjuk, egyben kihajtásra serkentjük a gyomnövények föld alatti részeit. Már a 2,5 cm hosszúságú gyökérdarabokból is új hajtások képződnek. Amennyiben kihajtott, tőlevélrózsás állapot – szárba indulás kezdetekor célszerű ellene védekezni, mert a levelek viaszrétege a virágzás előtt a legvékonyabb, így a készítmények könnyebben bejutnak a növénybe. A fiatal ültetvényben az évelők, így a mezei acat borítási aránya kisebb, a magról kelő egyévesek dominálnak. Többéves almaültetvényekben azonban már szükség lehet a mezei acat elleni vegyszeres védekezésre az almában. A herbicid kiválasztásának egyik legfontosabb szempontja az ültetvény kora. Olyan herbicidet érdemes választani, amelynek hatása a mezei acat föld alatti részeire is kiterjed. A fasorok kezelésénél arra érdemes törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen. A kijuttatás során el kell kerülni azt, hogy az alma levelére kerüljön a herbicidből. A mezei acat az olyan veszélyes gyomfajok közé tartozik, amelyek gyomirtó szerekkel korlátozottan pusztíthatók.
Források:
Veszélyes 48. Szerk.: Benécsné Bárdi Gabriella et al. Mezőföldi Agrofórum Kft. Szekszárd, 2005
Ujvárosi Miklós: Gyomirtás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1973
north_east https://www.agrarunio.hu/hirek/novenyvedelem/6706-evelo-ketszikuek-a-kalaszosokban
north_east https://www.fibl.org/fileadmin/documents/shop/1069-mezei-aszat.pdf
Koltay Albert: Növényvédelmi gyakorlatok. GATE. 1980
J. Toman et al.: A természet képekben. Natura. Budapest. 1981
Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. Szerk.: Kádár Aurél. 6. átdolgozott kiadás. 2019