Foltos bürök [Conium maculatum]
Életforma:
A zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó lágy szárú, HT (kétéves) vagy T2-es (ősszel és tavasszal is csírázó nyár eleji egyéves) életformacsoportú gyomnövény.
Előfordulása:
Eurázsiai eredetű faj, mára szinte az egész világon megjelent. Elterjedt gyomnövény, az országban szinte mindenhol megtalálható. Bolygatott területeken, utak mentén, parlagokon, erdőszéleken, árokparton és kertekben fordulhat elő. A szőlő- és gyümölcsültetvényekben, így az almáskertekben is gyomosít.
Károsítása:
Legtöbbször az évelő kultúrákban okoz gondot, így az almaültetvényekben is. Magas, nagy termetű növény, amely jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonhat el a kultúrnövénytől. Belenőhet az almafák alsó ágaiba megnehezítve ezzel a szüretet. A mikroklímát párásabbá tehetik, ami melegágya lehet gombás betegségek megjelenésének.
Az emberre és a legtöbb háziállatra mérgező. Mérgező alkaloidjai hatására a talajba került szerves anyagok gyorsan bomlanak le.
Allelopatikus hatású anyagokat is termel. Ezek a vegyületek gátolhatják más növényfajok csírázását, de a bürök esetében azt is megfigyelték, hogy bizonyos növényfajok életképességét javítják.
Életmód:
Kétéves fejlődésű. Késő tavasszal, nyár elején kel. Az első évben levélrózsát és erős raktározó gyökeret fejleszt. A második évben kora tavasszal virágzik. Még a nagy hőség és szárazság előtt magot érlel. Az életmódja a szárazsághoz való alkalmazkodás sikeres stratégiája. Emellett T2-es, ősszel vagy tavasszal kelő áttelelő egyéves életformacsoportba tartozó populációi is előfordulhatnak. Ezek a növények már az első tavasszal virágzó hajtást fejlesztenek, majd nyáron elpusztulnak. Nedvesebb körülmények között nagyobb valószínűséggel kétévesek. A tápanyagban, különösen nitrogénban gazdag, nedves talajokat, a gyorsan felmelegedő termőhelyeket kedveli.
Morfológia:
A bürök erőteljes növekedésű, 0,5-2,5 m magas, dúsan ágas, kellemetlen szagú, egérszagot árasztó gyomnövény. Szára felálló, hengeres-csöves, amely az alsó részén lilás pöttyös vagy foltos.
Csíranövény: A sziklevelei keskeny hosszúkásak, 10-15 mm hosszúak, csúcsuk felé keskenyedők, tompák. A levéllemezzel megegyező hosszúságú nyélen ülnek. A szik alatti szárrész kékesvöröses árnyalatú. Az első levelek páratlanul szárnyasan hasadtak, szeldeltek
Lomblevelek: Levelei négy-ötszörösen szárnyaltak kis levélcimpákkal. Levélnyele hengeres. Az alsó levelek 40 cm szélesek és 50 cm hosszúak is lehetnek, kerületük tojásdad vagy háromszög.
Gyökérzet: Karógyökeret fejleszt.
Virág: Virágzata összetett ernyő. Az ernyők tövében lévő murvalevelek gallért képeznek, míg az ernyőcskék tövében lévők gallérkát hoznak létre. Kétivarú virágai színe fehér. Júniustól szeptemberig nyílik.
Termés: Félkaszat vagy ikerkaszat termése 2,2-3,5 mm hosszúságú. Alakja ovális, háti irányban kissé lapított. Színe szürke vagy zöldesbarna. Felületén hosszanti barázdák futnak, ennek következtében a keresztmetszete ötszögű. Termése éréskor két résztermésre hasad. A magok a talajban 3 évig őrzik meg a csírázóképességüket. Nagy mennyiségű magot hoz, növényenként 10-20 ezer db-ot termel. Magérés után is megmaradnak az elszáradt kórói, amelyekről a magok egész tél folyamán szóródnak. A magok terjesztésben a víz, a rágcsálók és a madarak játszanak fontos szerepet, de emberi közvetítéssel, ruházathoz, mezőgazdasági járművekhez tapadva is eljut távolabbi területekre.
Védekezés:
Agrotechnikai módszerek
A sorok és a sorközök mechanikai művelése kimeríti a gyökerében felhalmozott szénhidrát-tartalékokat. Az ismételt kaszálás a maghozás megakadályozására irányul. Csak gumikesztyűvel szabad hozzáérni, mert alkaloidjai a sértetlen bőrön át is felszívódnak. Komposztra dobni tilos, mert az elhalt szár még 2-3 évig mérgező marad. Elégetni sem célszerű, mert füstje is mérgező. A sorok mulcsozásával vagy fekete fóliás takarásával a kihajtása visszaszorítható.
Kémiai védekezés:
Talajon keresztül ható herbiciddel nehezen irtható. A levélherbicideket a bürök 2-4 leveles vagy a tőlevélrózsás állapotában kell kijuttatni. A gyomirtószer-választást az almaültetvény kora határozza meg. A telepítés évében egyáltalán nem javasolható a vegyszeres védekezés. Felszaporodására az olyan fasorokban lehet számítani, ahol nem folytatnak kémiai védekezést.
Források:
Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Szerk.: Hunyadi Károly et al. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2011
Gyommaghatározó. Összeáll.: Vincze Mária et al. GATE. Gödöllő, 1983.
Veszélyes 48. Szerk.: Benécsné Bárdi Gabriella et al. Mezőföldi Agrofórum Kiadó Kft. Szekszárd, 2005.
Koltay Albert: Növénytani gyakorlatok. GATE. Gödöllő, 1980