AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Betyárkóró [Erigeron canadensis]

Életforma:

Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.

Előfordulás:

Eredetileg Észak-Amerikából származik, Európában először Franciaországban telepedett meg a 17. században. A kontinens legtöbb országában azóta megjelent. Magyarország egész területén elterjedt gyom. Utak mentén, ruderális területeken szaporodik fel, de az ültetvényekben - így a cseresznyében és a meggyben is - tömegesen jelenhet meg, ami a herbicidrezisztens biotípusok kialakulásával magyarázható. A tarlókat is nagy mértékben gyomosítja, kapás növényekben, a szójában is megtalálható. A kultúrterületek az utak mellett, a parlagokon fejlődő állományoktól fertőződnek meg legtöbbször.

Károsítása:

A legnagyobb gondot az ősszel kelt és levélrózsás állapotban áttelelt egyedek okozzák. Amikor a tavaszi talajherbicideket kijuttatják, ezek az áttelelt növények már olyan mélyre hatoló karógyökérzetet fejlesztettek, amit nem ér el a herbicid. Nagy tömegben előfordulva jelentős mértékben csökkenti a talaj víz- és tápanyag-készletét. Magasra fejlődhet, belenőhet a cseresznye- és meggyfák alsó ágaiba, megnehezítve ezzel a szüretet. Árnyékló hatása miatt a talajhőmérséklet alacsonyabb lesz, ami hátráltatja a gyümölcsfák fejlődését. Allelopatikus hatású anyagokat termel.

Életmód:

Egyéves, de ősszel csírázva tőlevélrózsás állapotban áttelel. Ezek az egyedek sokkal hamarabb virágoznak, mint a tavasszal csírázásnak indulók. Ha a csírázáshoz szükséges nedvesség rendelkezésére áll, akkor kora tavasztól az ősz végéig csírázik. Tavasszal a legelső gyomok között kel, de a növekedése lassú egészen addig, amíg a talaj nem melegszik fel. Kis termetű csíranövényei a nyirkos talajt kedvelik. A termőhelyre és a talajtípusra nem igényes. Leginkább a szárazabb, lazább homoktalajokat kedveli. Mély gyökérzetével a száraz talajokban is kiválóan megél.

Morfológia:

A betyárkóró közepesen magas (0,1-1,5 m), felálló, hengeres, kórós szárú, féltőrózsás növény. Szára felső harmadában erősen elágazó, szőrös, a szár alsó része sűrűn leveles, szintén szőrös vagy érdes.

Csíranövény: A sziklevél alatti szárrész vöröses-kékes lehet. A csíranövény nyeles sziklevelei aprók, oválisak, csúcsuk lekerekített. Az első levél rövid, ovális, apró szőrökkel fedett. A levélnyél hosszú és szőrös. A következő levelek megnyúltabbak, szőrösebbek, fogazottak. A későbbi levelek tőlevélrózsát alkotnak.

Gyökérzet: Mélyre hatoló karógyökérzetet fejleszt.

Lomblevelek: Nyélbe keskenyedő tőlevelei alakja lándzsás, csúcsuk hegyes. A levélszél tompán, ritkán fűrészfogas. A levél felszínét elálló szőrök borítják. A szárlevelei ülők, keskeny lándzsásak. Csúcsuk szintén hegyes.

Virágzat: Szennyesfehér kis fészkei nagy bugákba állnak. A csöves virágok nem hosszabbak a nyelves virágoknál. Júniustól novemberig virágzik.

Termés: Kaszattermése lapos, hosszúkás (1-2 mm), színe viaszosan áttetsző sárgás. A felszínét fehér szőrök borítják, amelyek száraz állapotban rásimulnak a termésre, nedvesen pedig elállók. Bóbitája fehéres, háromszor hosszabb, mint a kaszat. Töve nem alkot összefüggő koronát. Növényenkénti magprodukciója 100 000-150 000 db. Szél útján terjednek a magvai, a bóbitás termését könnyen felkapják a légáramlatok.

Védekezés:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés: A cseresznye és meggyültetvények telepítését megelőző tarlóhántás és tarlókezelés során mechanikai úton is kipusztítható a kikelt betyárkóró. A gyümölcsösök sorközeinek kaszálásával a virágzás és a magérlelés akadályozható meg. Mivel magról szaporodik és igen magas a növényenkénti magprodukciója a kaszálással sokat lehet tenni a terjedése visszaszorítása érdekében. A sorokban alkalmazott mulcsozás és a talajfelszín fekete fóliával történő takarása csökkenti az előfordulását. A mulcsozással kapcsolatban azonban azt is szükséges megemlíteni, hogy a gyökereken keresztül ható gyomirtó szer hatáskifejtés helyére történő eljutását nehezíti a takaróanyag jelenléte. A sorközökben végzett mechanikai gyomirtással kipusztítható a gyomnövény. Az utak menti és a parlag területek kaszálásával, a maghozás megakadályozásával csökkenthető a fertőzésveszély.

Kémiai védekezés: Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtó szerek kiválasztása előtt tisztázni szükséges, hogy a területen elszaporodott betyárkóró nem herbicidrezisztens biotípushoz tartozik-e. Az ültetvénytelepítés előtt végzett tarlókezelés során a kicsírázott betyárkóró mechanikai és kémiai úton is irtható. Az ültetvény első évében nem javasolható a herbicides kezelés, de a későbbiek során pre- és posztemergens módon is lehet védekezni ellene. sorok permetezésekor figyelembe kell venni, hogy a cseresznye és a meggy sekélyen gyökerezik, ezért érzékenyen reagál a talajherbicidekre. Az alkalmazni kívánt hatóanyag kiválasztása során az ültetvény kora meghatározó szempont. A sarjhajtásképzésre hajlamos meggy esetében a permetezéskor figyelmet kell fordítani arra, hogy a levelek mellett a sarjhajtásokra se kerüljön a gyomirtó szerből, mert ezeken keresztül is felszívódnak a hatóanyagok, amik a gyümölcsfa esetében fitotoxikus tüneteket okozhatnak.

Nehezen irtható gyomok közé tartozik.

Források:

Top