Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Parlagi rozsnok [Bromus japonicus]

Életforma:

A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó, T2-es (ősszel és tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyéves) életformacsoportú gyomnövények.

Előfordulás:

Parlagokon, bolygatott területeken, száraz gyepekben gyakori. Lucernában lehet számítani leginkább a megjelenésére, de gyümölcsösökben is megjelenhet.

Károsítás:

A rozsnok fajok főként ősszel csírázó, áttelelő növények. Októbertől decemberig kelnek, kisebb mennyiségben kora tavasszal. Vizet és tápanyagot vonnak el a gyümölcsös területéről. A sorokban felszaporodva beárnyékolják a talajt, ami a cseresznye és a meggy vontatottabb tápanyag-felvételét eredményezi.

Életmód:

Kedvelei a száraz agyag- és lösztalajokat.

Morfológia:

15-60 cm magasra növő, felálló vagy felemelkedő faj.

Gyökérzete: Bojtos gyökérzetük van.

Lomblevelek: Szürkészöld levéllemeze bozontos szőrzetű.

Virágzat: Felálló buga, virágzás után egy oldalra hajlik, 10-25 cm hosszú. Májustól júniusig virágzik.

Termés: Kb. 200 db szemtermést hoz növényenként.

Védekezés:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

A cseresznye és meggyültetvény telepítése előtt érdemes olyan előveteményt választani, amelyben a rozsnok fajok nem szaporodnak fel. Ilyen lehet például a napraforgó. A telepítést megelőzően végzett tarlókezelés alkalmával a tarlóhántás során csírázásra serkentett rozsnok fajok mechanikai úton is elpusztíthatók. A telepítés utáni években megjelennek a fiatal gyümölcsösben a Bromus fajok, amelyek a sorközök ápolásával mechanikai úton gyéríthetők. A füvesített sorközök kaszálásával a maghozás akadályozható meg. A fasorokban is lehetőség van oldalazó művelőeszközökkel a mechanikai gyomirtásra, emellett különféle típusú mulcsanyagok elterítésével vagy fekete fóliás talajtakarással csökkenthető a rozsnok fajok megjelenése a cseresznye és a meggyültetvényekben.

Kémiai védekezés:

A tarlókezelés során kémiai úton is elpusztíthatóak a rozsnok fajok. Az ültetvénytelepítés évében nem ajánlott a vegyszeres védekezés. A sekélyebb gyökerezésük miatt a csonthéjasok, így a cseresznye és a meggy is a talajherbicidekre érzékenyebbek. Kevesebb gyomirtó szer is használható a csonthéjasokban az almához képest, és a dózisok tekintetében az alacsonyabbak választása a helyes. Az ültetvény korának emelkedésével azonban egyre több hatóanyag áll a rendelkezésre.

Preemergens kezeléssel sikeresen lehet védekezni egyes rozsnok fajok ellen. Fontos, hogy 15-20 mm bemosó csapadék érkezzen a herbicid kijuttatását követő két héten belül, illetve, hogy a talaj jól előkészített legyen. Sor kerülhet posztemergens kezelésre is. A gyomirtó szer kijuttatására a rozsnokok 1-3 leveles állapota a megfelelő időszak, ezt követően, a gyökérváltás után már sokkal nehezebb elpusztítani. Tavasszal csak akkor érdemes a kezelést végrehajtani, ha a rozsnokok még a bokrosodás fenofázisában vannak, nem indultak még szárba.

Források:

Top