AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Parlagi ecsetpázsit [Alopecurus myosuroides]

Életforma:

A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó, T2-3-as (ősszel és tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyéves - tavasszal csírázó nyár eleji egyéves) életformacsoportú gyomnövény.

Előfordulás:

A Földközi-tenger vidékéről származik, mára az egész világon elterjedt. Magyarországon a Dunántúlon és az Alföldön fordul elő leggyakrabban, terjedése folyamatos. Tipikus gabonagyom, de repcében, pillangósokban is felszaporodhat.

Károsítása:

Ősszel vagy kora tavasszal kel, tömegesen megjelenhet a kalászos gabonatáblákban. A kultúrnövény kezdeti fejlődését nagy mértékben képes akadályozni. A ritkán kelő gabonában hatalmas lehet a kártétele. 30 db/m2 parlagi ecsetpázsit 12%, 100 db/m2 32%, míg 300 db/m2 36%-os termésveszteséget okoz. Az aratás idejére a magjait beérleli és elhullajtja, csapadékos nyarakon, mély fekvésű területeken a tarlón újra kihajt.

Életmód:

Áttelelő, egyéves növény, amely kedveli a mélyfekvésű, nedves, kötöttebb, a mérsékelten savanyú kémhatású talajokat. Az ősz folyamán vagy kora tavasszal csírázik. A keléséhez optimális talajhőmérséklet 10°C.

Morfológia:

A parlagi ecsetpázsit 20-60 cm magasra megnövő bokros növény, amelynek szalmaszára lehet felálló és lekönyöklő, szárcsomói piroslók.

Csíranövény: A legfiatalabb levél begöngyölt. A levélhüvely alul gyakran piros.

Gyökérzete: Bojtos gyökérzete van.

Lomblevelek: A levél szélessége 2-9 mm, hosszan kihegyezett, bordázott. A nyelvecske 2-5 mm hosszú, szabálytalanul fogazott. Levélfülecskéje nincs.

Virágzat: Virágzata hosszúra nyúlt, mindkét végén elhegyesedő 8-12 cm hosszúra megnövő füzéres buga. Májustól augusztusig virágzik.

Termés: Tojásdad alakú szemtermése sárgásbarna, 5-5,5 mm hosszúságú, felszíne érdes. A háti toklászok szálkája térdesen hajlott. Növényenként 300 db magot érlel. A magok 15 évig őrzik meg életképességüket a talajban.

Védekezés:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

Az agrotechnikai (pl. vetésváltás) és a mechanikai védekezés arra irányul, hogy elkerülhetővé váljon a parlagi ecsetpázsit felszaporodása. A vetésváltásba olyan kultúrákat célszerű tervezni, amelyekben a gyomnövény nem találja meg az életfeltételeit, így érdemes az őszi vetésű kultúrák közé tavasziakat is beiktatni, amelyek nem teremtenek annyira kedvező feltételeket a parlagi ecsetpázsit fejlődéséhez. E módszerek kiegészítésére kémiai védekezési eljárások is rendelkezésre állnak.

Kémiai védekezés:

A parlagi ecsetpázsit elleni védekezés komoly kihívást jelent, komplex szemléletet követel. Preemergens kezelés esetén a herbicid hatáskifejtéséhez bemosó csapadékra van szükség. Emellett gondosan előkészített aprómorzsás magágy és az átlagosnál néhány centiméterrel mélyebb vetés szükséges az eredményes preemergens gyomirtáshoz. A posztemergens kezelés időpontját a gyomnövény érzékeny fenológaiai stádiumának megjelenése határozza meg. Az ősz folyamán csírázó egyszikűek – így a parlagi ecsetpázsit ellen is – a gyomnövény szárbaindulása előtt kell védekezni. Legérzékenyebb az 1-3 leveles állapotában. Az őszi posztemergens gyomirtás előfeltétele, hogy fagymentes éjszakák legyenek a kezelés előtt és után, valamint a kezelés idején a hőmérséklet haladja meg a +10oC-ot. Hazánkban eddig herbicid rezisztens parlagi ecsetpázsitot nem találtak, azonban széleskörű elterjedéséhez hozzájárult a hormonbázisú gabona gyomirtó szerek egyoldalú használata.

Források:

Top