Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Közönséges kakaslábfű [Echinochloa crus-galli]

Napraforgó

Életforma:

A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.

Előfordulása:

Európában és Indiában tartják őshonosnak, de mára világszerte elterjedt. Hazánkban a kakaslábfű az egyik legveszélyesebb gyomfaj.

Az ország egész területén előfordul, de leginkább a Dunántúl csapadékosabb nyugati vidékein és az ország északkeleti régiójában, azon belül főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szaporodott fel. Utak mentén, kertekben, ruderális területeken, minden termesztett kultúrában, szántókon, főleg a kapás kultúrákban, ültetvényekben – gyümölcsösökben, szőlőben – találkozhatunk vele.

Eredetileg mocsári növény volt, ezért a rizstermesztők életét is megkeserítheti, még az árasztást is elviseli.

Károsítása:

Kapás kultúrákban, okozza a legnagyobb termésveszteséget. A széles sortávolságú napraforgóban kellő mennyiségű fényhez jut a tavasz végén – nyár végén csírázó közönséges kakaslábfű. Fejlődése első hónapjában rendkívül intenzív tápanyagfelvételt folytat, igen erős a kompetíciós képessége.

Allelopatikus hatású vegyületeket termel.

Életmód:

Egyéves növény. Késő tavasszal, május végén kezd csírázni, második kelési hulláma csapadékos nyarakon június – július folyamán zajlik. C4-es fotoszintézist folytató faj. Fény- és melegigényes. Mivel eredetileg mocsári növény volt legveszélyesebbé a nedves környezetben, csapadékos viszonyok között tud válni. Nagyon jó az alkalmazkodóképessége, így a szárazabb területeken is megtelepszik. Kedveli a tápanyagokban gazdag, laza, nedves talajokat.

Morfológia:

A közönséges kakaslábfű egyéves, közepes – magas termetű, akár 100 cm-nél magasabb növény. A szárak a letérdelhetnek és legyökerezhetnek. Szártöve lapított, gyakran pirosas árnyalatú. Formagazdag növény, három változata, és ezen belül 14 formája ismert.

  • Csíranövény: A csíranövény levéllemeze és levélhüvelye kopasz, levélhüvelye felül nyitott, laposra nyomott, alapjánál pirosas, ibolyás sávozottság figyelhető meg. Nyelvecske nincs.
  • Gyökérzet: Bojtos gyökérzetet fejleszt.
  • Lomblevelek: Széles nagy levelei hosszúak. Levéllemeze és levélhüvelye kopasz, a levél széle érdes és hullámos. A középső ér fehér, de a tövénél pirosló. Nyelvecske nincs, a helyén egy barna sáv figyelhető meg. A levélhüvely kivágott.
  • Virág: Ibolya színű buga virágzata 10-20 cm hosszúságú. Az érdes tapintású virágzati tengelyen különböző hosszúságú bugaágak fejlődnek, amelyen a kalászkák ülnek. Júniustól késő őszig virágzik.
  • Termés: A termés pelyvás, toklászos és csupasz szem alakjában is megjelenhet. Szemtermése tojásdad vagy elliptikus, színe barnásszürke. Magprodukciója növényenként 200-40.000 között lehet. Magja 3-7 évig őrzi meg a csírázóképességét.

Védekezés:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

Az egyik legveszélyesebb gyomnövényünk. Már négyzetméterenként 3-5 db közönséges kakaslábfű megjelenése esetén indokolt a védekezés ellene. Magvai művelőeszközökkel és vetőmaggal terjednek. Megelőzésként a művelőeszközök tisztán tartása és a fémzárolt vetőmag használata javasolható. Tavasszal a sorközművelő vagy töltögető kultivátorral ritkítható a napraforgóban. Megoldás lehet ellene a helyes növényi sorrend kialakítása is. Érdemes szűk sortávolságú kultúrákat (pl. őszi káposztarepce) közbeiktatni, ahol a kultúrnövény árnyékoló hatása miatt nem találja meg az életfeltételeit. Tarlóhántással csírázásra serkenthető, majd mechanikai vagy kémiai úton elpusztítható.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanikai védekezéssel kombinációban. A preemergens kezeléssel sikeresen lehet védekezni ellene. Ezzel megelőzhető a korai kártétele, abban az időszakban, amikor a napraforgó gyomelnyomó képessége a legalacsonyabb. A preemergens kezelés eredményességének feltétele a bemosó csapadék érkezése. A posztemergens kezelések akkor lehetnek hatékonyak, ha a gyomnövény gyökérváltása előtt kerül kijuttatásra a herbicid. Az állománykezelésre számos graminicid készítmény áll rendelkezésre, amelyek jó hatékonysággal felhasználhatók.

Források:

Alma

Életforma:

A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.

Előfordulása:

Európában és Indiában tartják őshonosnak, de mára világszerte elterjedt. Hazánkban a kakaslábfű az egyik legveszélyesebb gyomfaj.

Az ország egész területén előfordul, de leginkább a Dunántúl csapadékosabb nyugati vidékein és az ország északkeleti régiójában, azon belül főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szaporodott fel. Utak mentén, kertekben, ruderális területeken, minden termesztett kultúrában, szántókon, ezen belül főleg a kapás kultúrákban, ültetvényekben – gyümölcsösökben, szőlőben – találkozhatunk vele.

Eredetileg mocsári növény volt, ezért a rizstermesztők életét is megkeserítheti, még az árasztást is elviseli.

Károsítása:

Fejlődése első hónapjában rendkívül intenzív víz- és tápanyagfelvételt folytat, igen erős a kompetíciós képessége. Felszaporodását befolyásolja az ültetvény kora, telepítési rendszere, az alkalmazott koronaforma, a talaj típusa és a csapadékviszonyok.

Az almaültetvényekben végzett első országos gyomfelvételezés (2002-2004 között) adatai szerint az átlagos borítási sorrendben az első 10 gyomfaj között szerepelt.

Allelopatikus hatású vegyületeket termel.

Életmód:

Egyéves növény. Késő tavasszal, május végén kezd csírázni, második kelési hulláma csapadékos nyarakon június – július folyamán zajlik. C4-es fotoszintézist folytató faj. Fény- és melegigényes. Mivel eredetileg mocsári növény volt legveszélyesebbé a nedves környezetben, csapadékos viszonyok között tud válni. Nagyon jó az alkalmazkodóképessége, így a szárazabb területeken is megtelepszik. Kedveli a tápanyagokban gazdag, laza, nedves talajokat.

Morfológia:

A közönséges kakaslábfű egyéves, közepes - magas termetű, akár 100 cm-nél magasabb növény. A szárak a letérdelhetnek és legyökerezhetnek. Szártöve lapított, gyakran pirosas árnyalatú. Formagazdag növény, három változata, és ezen belül 14 formája ismert.

Csíranövény: A csíranövény levéllemeze és levélhüvelye kopasz, levélhüvelye felül nyitott, laposra nyomott, alapjánál pirosas, ibolyás sávozottság figyelhető meg. Nyelvecske nincs.

Gyökérzet: Bojtos gyökérzetet fejleszt.

Lomblevelek: Széles nagy levelei hosszúak. Levéllemeze és levélhüvelye kopasz, a levél széle érdes és hullámos. A középső ér fehér, de a tövénél pirosló. Nyelvecske nincs, a helyén egy barna sáv figyelhető meg. A levélhüvely kivágott.

Virág: Ibolya színű buga virágzata 10-20 cm hosszúságú. Az érdes tapintású virágzati tengelyen különböző hosszúságú bugaágak fejlődnek, amelyen a kalászkák ülnek. Júniustól késő őszig virágzik.

Termés: A termés pelyvás, toklászos és csupasz szem alakjában is megjelenhet. Szemtermése tojásdad vagy elliptikus, színe barnásszürke. Magprodukciója növényenként 200-40.000 között lehet. Magja 3-7 évig őrzi meg a csírázóképességét.

Védekezés:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek: Az egyik legveszélyesebb gyomnövényünk. Magvai művelőeszközökkel is terjednek, ezért megelőzésként azok tisztán tartása javasolható. A fiatal ültetvényekben az egyéves gyomfajok aránya magasabb, mint az évelőké, így a kakaslábfű is inkább ezeken a területeken jelenik meg nagyobb mennyiségben. A telepítést megelőző évben a tarlókezelés során mechanikai vagy kémiai úton elpusztítható. Előveteményként olyan kultúrát érdemes választani, amely nem kedvez a kakaslábfű felszaporodásának. Az ültetvénytelepítés idejére így minimalizálni lehet az előfordulását. Az első években aztán az ültetvény gyomflórájában a környező területekre jellemző gyomfaj-összetétel jelenik meg, amelyben a későbbiekben az évelők irányába tolódik majd el az arány. A sorközökben kelő kakaslábfű rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy tárcsával irtható. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A fasorokból mechanikai úton kapálással távolítható el. Mulcsozással (pl. szalmával történő talajborítás) is mérsékelhető a gyomosodás.

Kémiai védekezés: Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanikai védekezéssel kombinációban. A telepítés előtt végzett tarlóhántás eredményeként csírázásnak induló fiatal kakaslábfű egyedek kémiai úton is irthatók. A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, az almaültetény sorközeiben és a sorok közt kémiai úton is elpusztítható. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a gyomirtó szer ne kerüljön az alma levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. Preemergens védekezéskor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. A posztemergens kezelések akkor lehetnek hatékonyak, ha a kakaslábfű gyökérváltása előtt kerül kijuttatásra a herbicid. A posztemergens kezelés során törekedni kell a tökéletes permetlé-fedettségre.

Források:

Top