AgroKnow – Privát Gazdálkodási Tanácsadás!
Tovább

Hélazab [Avena fatua]

Életforma:

A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó T3-as (tavasszal csírázó nyár eleji egyéves) életformacsoportú gyomnövény.

Előfordulása:

Közép-Ázsiából származik, mára világszerte elterjedt kozmopolita faj. Leginkább ott lehet számítani a megjelenésére, ahol gabonát termesztenek. Vélhetően a vaskor kezdetén, a gabonatermesztés kialakulásával párhuzamosan indult hódító útjára. Az eredetét tekintve két hipotézis létezik. Az egyik szerint a vadzab a magas zab (Avena sterilis) őssel rendelkező termesztett zabból alakult ki, a másik szerint pedig a termesztett zab őse a magas zab (Avena sterilis) mellett a vadzab is. Hazánk egész területén megtalálható. A legfertőzöttebb megyék Győr-Moson-Sopron, Veszpém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés. Szántóföldeken – gabonafélékben, repcében, napraforgóban, kukoricában, szójában és lucernában –, szőlő- és gyümölcsültetvényekben, legelőkön, parlagon hagyott területeken gyakori gyomnövény.

Károsítása:

Elfoglalja a kultúrnövény élőhelyét. Felhasználja a talaj tápanyagkészletét és a vizet, a közvetlen konkurencia miatt csökkenti a termés mennyiségét. Hatalmas gyökérrendszert fejleszt, amellyel nagy mennyiségű foszfort és nitrogént vesz fel a talajból. A termésveszteség mértékét az határozza meg, hogy négyzetméterenként hány vadzab növény fordul elő. Az egyedszámsűrűség növekedésével a konkurencia mértéke, az elvont tápanyagok és víz mennyisége emelkedik.

Allelopatikus hatású vegyületeket termel.

Életmód:

Egyéves növény. A barna erdőtalajokat és a réti talajokat kedveli, a homokon kisebb egyedszámban fordul elő. A magvak csírázása 6-7°C-on indul meg, 10°C-on már be is fejeződik. Magvai keményhéjúak, így a csírázása elhúzódó. Termése kb. 1 évet nyugalmi állapotban tölt a talajban.

Morfológia:

A vadzab 50-120 cm magas, bokrosodó, a termesztett zabhoz hasonló gyomnövény. Szára vastag, felépítése erőteljes.

Csíranövény: Tavasszal, április első dekádjában csírázik. A legfiatalabb levél balra csavarodik (a többi gabonaféle jobbra), középere kifejezett. A levélnyelvecske fehéressárga, hosszú, finoman rojtos. Fülecske nincs.

Gyökérzet: Bojtos gyökérzetet fejleszt.

Lomblevelek: Levelei nagyok és szélesek. Jellemzően az alsó harmadukban a szélesebbek. Az első levelek az óramutató járásával ellentétesen csavarodnak.

Virág: Terebélyes bugavirágzatában az ágak szinte vízszintesen helyezkednek el. A 2 cm hosszú füzérkéje 2-3 virágból áll. A két pelyva egyenlő hosszúságú, a virágon túlnőnek, méretük 2-2,5 cm. Hegyesek, lándzsás alakúak, a csúcs felé hártyás szegély figyelhető meg. Júniustól augusztusig virágzik.

Termés: Az érett szemtermések egyenként hullanak ki a füzérkéből (a téli hélazabnál a szemtermések együtt hullanak ki). Minden termés alapi részén homorú, gödrös talpheg van. A toklászon a felső felében térdes, 30-40 mm hosszúságú szálka található. A toklászos szem nagy, 13-18 mm hosszú. Növényenként 100-150 db magot hoz, de kedvező környezeti körülmények esetén akár 500 db is teremhet. A magok 3-8 évig őrzik meg az életképességüket a talajban.

Védekezés:

Agrotechnikai, mechanikai módszerek:

A fertőzés a táblaszélekről indul általában, így azok körbekaszálásával mérsékelhető a vadzab terjedése. Mivel nyáron nem csírázik – csak tavasszal 10°C-ig –, tarlóhántást követő tarlókezeléssel, tarlóápolással nem csökkenthető a talaj vadzabmagkészlete. Állati eredetű szerves trágya használatakor a trágyakezelésre külön gondot kell fordítani, mert a vadzabmagok ellenálló képessége nagy, az állatok tápcsatornáján úgy haladnak át, hogy nem veszítik el a csírázóképességüket. A korán kikelő vadzab csíranövények a napraforgó magágy-előkészítése során mechanikai úton elpusztíthatók. A fertőzés megelőzhető fémzárolt vetőmag használatával és a higiéniai előírások betartásával, ami a munkagépekkel történő széthurcolás megakadályozását célozza. Amíg a napraforgó magassága megengedi sorközművelő kultivátorral gyéríthető a vadzab.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai, mechanikai védekezéssel kombinációban. Preemergens kezelés kevésbé hatékony a vadzab ellen, mert a mélyebbről csírázó növényegyedek elkerülik a gyomirtó szer hatását. Posztemergens irtása esetén a legjobb eredményre akkor lehet számítani, ha a permetezésre a vadzab intenzív növekedési fázisában kerül sor. A szelektív egyszikű irtó készítményekkel hatékonyan lehet védekezni ellene. A gyomnövény fejlődésével a herbicid dózisának emelése szükséges

Az integrált védekezés célja a maghozás megakadályozása és a talaj gyommagkészletének csökkentése.

Források:

Top