Árvakelésű árpa [Hordeum vulgare]
Életforma:
Az árpa a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó kultúrnövény, amelynek két változata ismert, az őszi árpa és a tavaszi árpa vagy sörárpa.
Előfordulás:
Elő-Ázsiából származik, mára a hűvösebb mérsékelt öv legfontosabb gabonanövényévé vált, de termesztik a délebbre fekvő országokban takarmánytermelési célból.
Károsítása:
A betakarításkor elpergett árpa a tarlón kikel, illetve a nyár végén vetett repcében kezdhet csírázni. Előfordulhat, hogy a száraz, aszályos időjárás miatt nem kel ki a tarlón, és az őszi csapadék megérkezésekor indulnak csírázásnak a repcében az addig elfekvő magok. Ha a repce előveteménye árpa volt, számolni kell az árvakelés megjelenésével. A kelő, még gyenge repce számára komoly versenytársat jelent a gyomosító árpa. A búza és az árpa a tarlókon a legnagyobb borítást elérő kultúrnövény fajok közé tartozik.
Életmód:
Az őszi árpa ősszel kelő, áttelelő növény, a sörárpa vetése tavasszal zajlik. Az árpa a gyengébb adottságú búzatalajokon is jól terem.
Morfológia:
Fajtára jellemző magasságra megnövő, bokrosodó, szalmaszárú növény. Az őszi árpa szára hosszabb és durvább, mint a tavaszi árpáé.
Gyökérzete: Bojtos gyökérzete van.
Lomblevelek: Lomblevelének részei a levélhüvely, levéllemez, a fülecske és a nyelvecske Az árpa fülecskéi átfedéssel ölelik a szárat.
Virágzat: Kalász virágzata van. A virágok a kalászka tengelyen helyezkednek el. Májusban virágzik.
Termés: Tojásdad alakú szemtermésének színárnyalata a fajta által meghatározott.
Védekezés:
Agrotechnikai, mechanikai védekezés:
Az agrotechnikai (pl. vetésváltás) és a mechanikai védekezés arra irányul, hogy elkerülhetővé váljon az árpa árvakelés kialakulása, illetve megerősödése. A vetésváltásba olyan kultúrákat célszerű tervezni, amelyekben az árpa, mint gyomnövény nem találja meg az életfeltételeit. E módszerek kiegészítésére kémiai védekezési eljárások is rendelkezésre állnak.
Kémiai védekezés:
A védekezésre állománypermetezés formájában kerülhet sor szelektív egyszikűirtó készítményekkel. Az árvakelés 1-3 leveles koráig a tavaszi, magról kelő egyszikűek ellen alkalmazandó dózisnál alacsonyabb koncentrációt használva is hatékony az eljárás. A gyökérváltást követően az árvakelés megfelelő gyérítése érdekében emelni kell a dózist. Fontos azt is figyelembe venni, hogy a szelektív egyszikű irtók hatása a hőmérséklet csökkenésével mérsékeltebb lesz, tehát figyelni kell, hogy a permetezés időszakában nem érkezik-e lehűlés. Amennyiben igen, érdemes a dózist megemelni. A védekezés során az is lényeges szempont, hogy milyen sűrű az árvakelés, milyen mértékben lehet a leveleket bevonni a permetlével.
Források:
- north_east http://nttt.mkk.szie.hu/oktatas/jegyzet/jegyzet_buza.pdf
- north_east https://agroforum.hu/szakcikkek/hatarszemle/repce-vs-gabona-arvakeles/
- Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Szerk.: Novák Róbert et al. Vidékfejlesztési Minisztérium ÉFNTO. Budapest, 2011