Iratkozzon fel hírleveleinkre és egyéb szakmai anyagainkra!
Tovább

Szürkepenész [Botrytis cinerea]

Szőlő botrítiszes betegsége

Kórokozó:

A szőlő botrítiszes betegségét a Botrytis cinerea gomba (anamorf, ivartalan forma) okozza, amelynek teleomorf alakja a Botryotinia fuckeliana nevű apotéciumos tömlősgomba. Polifág kórokozó, több, mint 100 gazdanövénye ismert, ezek között számos termesztett növény található. Nem csupán élő növényi részen képes megtelepedni, hanem elhalt növényi maradványokon szaprofita módon is fennmarad. Súlyos termésveszteséget is okozhat. A szőlőfajták fogékonysága különböző, többek között a bogyó bőrszövetének vastagsága, a héjat borító viaszréteg kémiai összetétele és a fürtszerkezet befolyásolja. Érzékeny fajta például a tömött fürtű, vékony héjú Kadarka, Pinot noir, Hárslevelű vagy a Portugieser.

Ugyanakkor arról azt is meg kell említeni, hogy a szürkerothadás mellett ehhez a gombához kötődik a nemesrothadás is, ami nélkül nem keletkeznének aszúszemek.

Kártétel, tünet:

A tünetek a szőlőnövény föld feletti részén bárhol megjelenhetnek, a gomba minden zöld növényi részt fertőzhet. Jelentős gazdasági kárt, mennyiségi és minőségi veszteséget az éredő fürtök megtámadásával okozza. Komoly, súlyos fertőzés esetén termésveszteség akár a 100%-ot is elérheti. Az első tünetek, a gyorsan növő, szabálytalan alakú, nekrotizálódó foltok a leveleken jelennek meg. Párás körülmények között a folton szürke színű, konídiumtartó-gyep fejlődik ki. A fürtök először a virágzás, kötődés időszakában fertőződnek úgy, hogy a botrítisz virágsapkán megtelepszik, majd innen jut fürtkocsányba vagy a fürtvirágzatba, ahol részleges vagy teljes fürtelhalást okoz. Később a zöld bogyókat jellemző módon a sérüléseken keresztül fertőzi a gomba. Az érésben lévő fürtökön a bogyókat betegíti meg a gomba, ami a csapadékos párás időben a rothadásukhoz vezet. A fertőzött bogyókon szürke penészgyep jelenik meg. A fürtben alkoholos, majd ecetes erjedés indul meg, ez a zöldrothadás. Az is előfordulhat, hogy a fürtnyélen vagy a fürtkocsányzaton telepszik meg a kórokozó. Ekkor a szállító edénynyalábokat fertőzi meg, aminek következtében a bogyók és a fürtrészek nem rothadnak, hanem zsugorodnak. Ez a szürkerothadás okozta kocsánybénulás. A cukrok mennyisége a bogyó érésével párhuzamosan nő, ezért a bogyók fogékonysága a botrítiszes betegségre az éréshez közeledve folyamatosan nő. A hajtások és a vesszők is megfertőződhetnek.

Biológiája, környezeti igénye:

A fertőzés az elhalt növényrészekben képződő szkleróciumokból indul. Ezek az áttelelő képletek tavasszal, megfelelő környezeti körülmények kialakulása esetén konídiumtartókat fejlesztenek, amelyen egysejtű konídiumok képződnek. A konídiumok a szél segítségével jutnak el a szőlőre, amelyet a sérüléseken keresztül fertőznek meg, de a gomba képes az ép bőrszöveten a hausztóriummal átjutni vagy csíratömlőt fejleszteni a légcserenyílásokon és a paraszemölcsökön át. A sebek, sérülések keletkezése sokrétű lehet. Visszavezethető kedvezőtlen időjárási jelenségre pl. jégverés, homokvihar, vagy molyok, darazsak kártételére, illetve a lisztharmat kiváltotta vagy a fiziológiai okokra visszavezethető bogyórepedésekre. A konídiumok csírázásához felületi nedvességre van szükség. A gomba a növényi szövetben fejlődik, elbontja a sejtfal pektin anyagát, ez okozza a rothadás tünetet.

A kórokozó terjedését a csapadékos, meleg időjárás segíti, hőoptimuma 25°C.

Védekezés:

A védekezés során a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. A fürtzóna szellős kialakítása, a sebzések elkerülése (rovarok és lisztharmat elleni kezelés) és a harmonikus tápanyagellátás, a nitrogén túladagolás kiküszöbölése, a gyomok irtása hozzájárul a betegség előfordulásának csökkentéséhez. Gombaölő szeres védekezésre is szükség van, amelynek során szem előtt kell tartani a fungicidrezisztencia kialakulásának elkerülését.

Források:

  • Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
  • M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
  • Dula Bencéné: Elméleti és gyakorlati ismeretek a szőlő járványos betegségeiről és leküzdésükről. 5. A szőlő szürkerothadása. Agrofórum. 2021. 12. 166-173.
  • https://agroforum.hu/szakcikkek/szolo-bor-szakcikkek/aldas-vagy-atok-szolo-szurkerothadasa/

Napraforgó szürkepenészes szár- és tányérrothadás

Kórokozó:

A napraforgó szürkepenészes szár- és tányérrothadás betegségét a Botrytis cinerea gomba (anamorf, ivartalan forma) okozza, amelynek teleomorf alakja a Botryotinia fuckeliana nevű apotéciumos tömlősgomba. Polifág kórokozó, gazdanövényei között számos termesztett növény megtalálható. Gyengültségi és sebparazitának tekinthető gomba. Világszerte elterjedt, jelentős napraforgó-betegség, amely súlyos fertőzés esetén akár 90%-os termésveszteséget is okozhat. Hazánkban a betegség az 1960-es évektől vált jelentőssé, amikor a köztermesztésben megjelentek a magas olajtartalmú, vékony kaszathéjú napraforgófajták. Az 1980-as évek végéig a napraforgó legveszélyesebb betegsége volt Magyarországon.

Kártétel, tünet:

A fertőzött kaszatból kelő csíranövény elpusztul. A kórokozó a kifejlett növény minden föld feletti részét megtámadhatja, megjelenhet a száron, a levélen, a bimbón és a kaszatok felületén is. Jellegzetes tünet a vizenyős, világosbarna, rothadó foltokon megjelenő szürke penészgyep kialakulása. A napraforgótányér is megfertőződhet A tányérrothadás súlyos esetben oda vezethet, hogy a fej leszakad a szárról.

Biológiája, környezeti igénye:

A kórokozó egyrészt a kaszathéj alatt micélium formájában telelhet át, másrészt szkleróciummal, amely a fertőzött növényi maradványokkal kerül a talajba vagy a kaszatok közé keveredve marad fenn. A botrítisz is képes olyan szkleróciumrácsot fejleszteni a kaszatok között, mint szklerotínia. A szkelóciumokból kedvező környezeti körülmények között apotéciumok keletkeznek, amelyekben létrejövő aszkuszokban aszkospórák fejlődnek ki. Gyakoribb eset, hogy a szkleróciumokból közvetlenül konídiumok jönnek létre. A szürke penészgyepen a fa alakban elágazó konídiumtartókon fürtökben, nagy mennyiségben keletkező egysejtű konídiumokkal terjed a fertőzés a növényállományban, a konídiumok a felelősök a járvány kialakulásáért. A kórokozó a sebzéseken keresztül jut be a növény szöveteibe – de a hifája képes áttörni az ép bőrszövetet is –, így a betegség terjedését elősegítik a kártevők vagy az időjárás (homokvihar, jégverés) által okozott sérülések. A kórokozó a csapadékos, enyhe időjárást kedveli, járványos fellépésére ilyen körülmények között lehet számítani. A napraforgó a virágzás idején, csapadékos, vagy páradús, harmatos időjárás esetén a legkitettebb a fertőződésnek, mert a napraforgópollen vizes kivonatában található vegyületek serkentik a konídiumok csírázását. Ha a fajta fogékony és virágzáskor tartós eső érkezik, akár 100%-os tányérrothadás is kialakulhat.

Védekezés:

Csávázott vetőmag használatával a csíra- és a fiatalkori fertőzés kerülhető el. A sűrű növényállomány és a túlzott nitrogénadag elkerülésével csökkenthető a betegség kialakulásának a veszélye. Fontos hangsúlyozni a gyomirtás fontosságát is, hiszen ezzel a páradúsabb mikrokörnyezet kialakulása, illetve esetleges újabb gazdanövények felbukkanása kerülhető el. A szürkepenészes szár- és tányérrothadás ellen fungicides állománykezelésre is szükség lehet. Érdemes a betegségre kevésbé fogékony napraforgóhibrideket választani.

Források:

Repce

Kórokozó:

A repce szürkerothadás betegségét az ivartalan alakú, konídiumtartós Botrytis cinerea nevű gomba okozza, amelynek ivaros alakja a Botryotinia fuckeliana. A növénypatogén gomba mindenütt előfordul, számos szántóföldi és kertészeti kultúrában okoz komoly károkat. A repcében a hazai előfordulása szórványosnak tekinthető.

Kártétel, tünet:

A levélen szürkésfehér, majd szürkésbarna foltok jelennek meg. A kórfolyamat fejlődésével a levelek elsárgulnak, a kórokozó pedig a levélnyélen keresztül eljut a szárba, amelynek az alsó részén sárgásbarna színű több cm-es ovális foltok alakulnak ki. A foltok idővel átölelik a szárat, amely el is törhet. A virágon és a fiatal becőkön szürke penészbevonat (konídiumgyep) jelenik meg. A gomba minden zöld növényi részt megfertőzhet. Sérüléseken, sebeken, gázcserenyílásokon keresztül jut a növénybe, de az ép bőrszöveten át is fertőz.

Biológiája, környezeti igénye:

A Botrytis cinerea gomba nekrotóf (fakultatív parazita) és szaprofita (elhalt növényi részeken fejlődve) életmód folytatására is képes. Szklerócium alakjában telel át, majd tavasszal micélium fejlődik belőle. A gomba fertőzött növényi maradványokban micélium alakjában is átvészelheti a kedvezőtlen viszonyokat. A micéliumokból konídiumtartók képződnek, amelyeken a fertőző konídiumok jönnek létre. A konídiumok terjedését a szél segíti. Ha eljutnak a növények felületére megfelelő körülmények előfordulása esetén – 18-21,5 °C hőmérséklet mellett legalább 20 órán át tartó felületi nedvesség – csíratömlőt fejlesztenek, behatolnak a szövetekbe és ezzel kialakul a fertőzés. A kórokozó terjedését a magas páratartalom segíti.

Védekezés:

A megelőzés egyik fontos eszköze a harmonikus tápanyagellátás, ugyanis a túlzott nitrogéntrágyázás következtében lazákká válnak a repce szövetei, ami kedvező feltételeket biztosít a fertőzés kialakulásához. A túl sűrű növényállomány és a mélyfekvésű termőterület kiválasztása növeli a megbetegedés esélyét. Fontos hangsúlyt helyezni a növények jó kondíciójának biztosítására, mert a legyengült, stresszhatásoknak kitett állományok kitettebbek a fertőzésnek. A védekezés során a kémiai és agrotechnikai módszerek kombinált használata vezet eredményre.

Források:

Top