Mezőgazdaság

Mezőgazdaság

Kapcsolat

Téves elméletek helyett kísérletekre alapozott búzavédelem

Korunk gyakori jelensége, hogy fontos kérdésekben jól hangzó elméletek alapján döntünk anélkül, hogy azok igazságtartalmáról meggyőződtünk volna. A kémiai növényvédelem terén számos ilyen jól hangzó elmélet kering. Az egyik, hogy a kalászolás–virágzás időszakában kijuttatott strobilurinok juvenilizáló hatásuknál fogva „kitolják” a búza érését, ami által fogékonyabbá teszik azt a fuzáriózisra. Éppen ezért strobilurin-tartalmú szereket csak a szárba szökkenés fázisában ajánlatos használni. Ez az elmélet már közel két évtizede befészkelte magát a köztudatba. Írásunkban azt elemezzük, mi igaz belőle.

Kísérletekre alapozott búzavédelem

A növényvédelem alkalmazott tudomány, megfigyelésekre, gyakorlati tapasztalatokra épül, kísérletek szolgálnak alapjául. A BASF Hungária Kft. kezdettől fogva megbízható hazai kísérletek eredményeire alapozza növényvédelmi javaslatait. Nézzük, mit mutatnak ezek a kísérleti eredmények a strobilurin-tartalmú szerekkel végzett védekezés időzítésének a kalászfuzáriózisra gyakorolt hatását illetően.

Az utóbbi hat esztendőben tíz olyan sikeres kísérletünk volt, amelyekben kétszeri védekezésre épülő búzavédelmi technológiáknak – a biológiai és termésnövelő hatás értékelésén túl – a termény toxinszennyezettségére (DON-tartalmára) gyakorolt hatását is értékelni lehetett. E kísérletekben az első védekezés az egy szárcsomós állapot (BBCH 31) és a zászlóslevél kiterülése (BBCH 39) között, a második pedig kalászolás kezdete (BBCH 51) és a virágzás vége (BBCH 69) között történt. Stobilurint tartalmazó készítményünket, az Opera® New-t mindig a második lépés során juttattuk ki, míg az első alkalommal valamelyik „azolunkkal” (Tango® Star vagy Inovis®) védekeztünk. Az így összeállított technológiánkkal egyik versenytársunk kétszeri védekezésen alapuló permetezési programját hasonlítottuk össze. Az ő technológiájukban – ajánlásuknak megfelelően – először a strobilurin-tartalmú készítményt permeteztük ki, majd második lépésben azt a három hatóanyagból álló azol-kombinációt, amelyet a kalászfuzáriózis elleni föllépésre legfőképpen javasolnak.

A tíz kísérletet attól függően, hogy mérsékelt vagy súlyos szintű (járványos) volt-e a levélfertőzöttség, két részre osztottuk (1. ábra). Mindkét részben háromféle mutató (a levélfertőzöttség, a termésátlag és a DON-tartalom) alakulását vizsgáltuk a minden esetben 100%-nak vett kezeletlen kontrollhoz viszonyítva.
Mérsékelt levélfertőzésnél versenytársunk technológiája ezt a 100%-nak vett levélborítottsági szintet 23,3%-ra, a BASF-technológia pedig még markánsabban, 13,9%-ra mérsékelte. A levélbetegségek elleni hatékonyságnak köszönhetően nőttek a termésátlagok: előző esetben 11,0%-kal, utóbbinál (BASF-technológia) pedig 14,2%-kal. A DON-szint jelentősen csökkent a kontrollhoz képest, versenytársunk technológiájának alkalmazásakor 63,7%-ra, saját programunk használatakor pedig még nagyobb mértékben, 51,9%-ra.


Súlyos levélfertőzésnél a BASF-technológia gyakorlatilag ugyanazt a kiváló levélbetegségek elleni hatékonyságot nyújtotta (a kontroll 100%-nak vett borítottságát 15,0%-ra csökkentette), mint mérsékelt fertőzés esetében. Versenytársunk technológiájának hatékonysága azonban járványhelyzetben már jelentősen romlott (a kontroll szintjének 32,9%-át érte el).
A termésnövelés hatalmas mértékű volt: versenytársunk technológiájával 147,8%-os, a sajátunkkal pedig még ennél is jóval nagyobb, 182,7%-os növekedést értünk el. A termény toxinszennyezettsége viszont most nem csökkent, hanem nőtt a kontrollhoz képest: versenytársunk technológiájának alkalmazása után jelentős mértékben (44,5%-kal), a BASF-technológia hatására csak mérsékelten (17,3%-kal).

Amit a gyakorlat igazolt

Nézzük meg, hogy milyen következtetéseket lehet mindezekből levonni. Először is megállapíthatjuk, hogy a BASF kétszeri védekezésen alapuló technológiája a levélbetegségek ellen hatékonyabb, mint versenytársunké – különösen, ha nagy a fertőzési nyomás –, s így érthető módon a termésmennyiséget is jobban növeli. Mindebben fontos szerepe van annak, hogy a nagy hatékonyságú és jelentős élettani hatással is rendelkező Opera® New-t a megfelelő helyen, tehát a kalászolás–virágzás időszakában, a fölső levélemeletek védelmére és juvenilizálására használjuk, nem pedig a szárba szökkenés időszakában, amikor ezek a kiváló tulajdonságai kevésbé érvényesülnek. A búzának ugyanis a zászlóslevele vesz részt legintenzívebben az asszimilációban, ezt kell tehát a leghatékonyabban védeni és juvenilizálni.

A talajhoz közelebb elhelyezkedő, kevesebb fényt kapó levelek szerepe lefelé haladva egyre mérsékeltebb a termésképződésben, így ezek védelmére és juvenilizálására nem szükséges akkora gondot fordítani. A szárba szökkenés időszakában ezért elegendő az „azolok” használata is. Sőt egyes kimagasló tulajdonságaik, mint például a hidegtűrésük (lásd Tango® Star) vagy lisztharmat elleni egyedülálló hatásuk (Inovis®) itt még inkább kihasználhatók. Fontos megemlíteni azt is, hogy a búza két leggyakoribb, legtöbb kárt okozó gombabetegsége, a vörösrozsda és a sárga (pirenofórás) levélfoltosság is általában a kalászolás utáni időszakban hatalmasodik el az állományokban. Az tehát nem vitatható, hogy az Opera® New páratlan védő- és juvenilizáló hatására a tenyészidőszak mintegy utolsó másfél hónapjában van szükség. A készítmény kijuttatására javasolt legkorábbi időpont ezért a zászlóslevél kiterülésének fázisa (BBCH 39) lehet, amikor a lombozat már teljesen kifejlődött.

A kérdés csupán az, hogy az Opera® New-nak a fölső levélszintek védelmére való használatával nagyobb veszélynek tesszük-e ki a búzát a kalászfuzáriózis oldaláról. A kísérletek eredményeiből egyértelműen látszik: nemhogy nő a fuzáriózis veszélye, hanem jelentősen csökken. Ha például összevetjük két lépésből álló technológiánkat a kísérleteinkben standardként jelölt, fordított sorrendű technológiával (előbb a strobilurint tartalmazó készítményt, másodjára az azol-kombinációt permeteztük ki), kiderül, hogy a miénk hatékonyabb. Pedig az Opera® New-nak nem a fuzárióziselhárítás a legfőbb erőssége, hanem a levélbetegségek leküzdése. Nem szabad azonban elfeledni, hogy van benne egy fuzáriózis ellen hatékony triazol (epoxikonazol) és a piraklostrobin is – bár közvetlen fuzáriumölő hatása nincs –rendelkezik egy közvetett fuzáriózis elleni hatással. A Fusarium-gombák ugyanis nekrotróf kórokozók, azaz az öregedő növényi szöveteket kedvelik. Amikor az Opera® New-val a fölső levélszinteket és a kalászt juvenilizáljuk, azzal a Fusarium-gombák számára kedvezőtlen körülményeket hozunk létre, s ez kihat toxintermelésükre is.

Hogy súlyos levélfertőzésnél a védekezés hatására nő a DON-tartalom, az nem az Opera® New hibája, hiszen a versenytárs technológiájának alkalmazásakor (ahol az Opera® New-val egy időben az azol-kombinációt juttattunk ki, és korábban használtuk a strobilurint tartalmazó szert) még nagyobb mértékben növekedett. Itt arról van szó ugyanis, hogy a levélbetegségek által súlyosan megbetegített búzanövények kalászaiban a Fusarium-gombák kevesebb tápanyaghoz jutnak, ezért kevesebb méreganyagot állítanak elő. Az egészséges lombozatú növények kalászaiban viszont zavartalanul fejlődnek, sok toxint termelnek. Az az állítás tehát, hogy a nagyobb fuzáriumfertőzés a strobilurin-tartalmú szer kései használata miatt következne be, teljesen hamis. Egy korábbi, szintén hangzatos elmélet szerint egyébként ennek pont fordítva kellett volna történnie, vagyis az intenzív lombvédelem hatására csökkennie kellett volna a DON-szintnek a terményben. Ez a másik elmélet ugyanis azt mondja ki, hogy a Fusarium-gombák gyengültségi kórokozók, ezért ha a lombot egészségesen tartjuk a kalászolásig, az nagyobb ellenállóságot kölcsönöz a növénynek a kalászfertőzéssel szemben is. Az elmélet mindjárt két valótlanságot is állít, hiszen a Fusarium-gombák ebben a helyzetben nem gyengültségi (másodlagos) paraziták, hanem nagyon is elsődlegesek. A másik valótlanságot pedig – aminek a kísérletek az ellenkezőjét igazolják – már tárgyaltuk. Persze, ugyanígy két valótlanságot tartalmaz az eredeti, a bevezetőben említett elméletünk is, hiszen az, hogy a strobilurin-tartalmú készítmények „kitolják” a búza érését, ugyanúgy nem igaz, mint az, hogy kései használatuk növeli a kalászfuzáriózis kialakulásának veszélyét. A betegségektől jól megvédett búzák ugyanis egyszerre érnek be, teljesen mindegy, hogy azokat strobilurinokkal, azolokkal vagy bármi mással kezeltük-e. Persze, az igaz, hogy az Opera® New lényegesen hatékonyabb sok más készítménynél, így járványhelyzetekben a vele kezelt növények tovább élhetnek, mint a gyöngébb szerekkel permetezettek. De végső soron a kémiai növényvédelem célja, hogy egészségesen tartsuk termesztett növényeinket, amennyire csak lehet, hogy több és jobb terméssel ajándékozzanak meg bennünket.

Szakértői tipp
Mikor a búzát virágzásig hatékonyan megvédjük a járvánnyal fenyegető levélbetegségektől, nagyobb jelentőséget kap a kalászfuzáriózis elleni célzott védekezés. Ha ugyanis egészséges a lombfelület, a szemekbe több tápanyag áramlik be, amitől a Fusarium-gombák jobban fejlődnek, több méreganyagot termelnek. Ilyenkor nagy szükség lehet az Osiris® használatára (2,0 l/ha teljes virágzásban) a megemelkedő DON-szint határérték alatt tartásához (2. ábra).

A 2. ábra oszlopaiba írt betűk azt jelzik, szignifikáns-e a terméskülönbség az egyes kezelések között. Ha két kezelést összehasonlítunk, és az azokat jelző oszlopokban nincs azonos betű, akkor az eltérés szignifikáns (megbízható). Ha viszont van azonos betű, akkor a különbség nem szignifikáns, azaz a véletlenek is okozhatták.



Dr. Füzi István
fejlesztőmérnök
 
Top